Érdekes logika Szerbiában: A hús felvásárlási ára csökken, a hentesüzletben az ár emelkedik

Jelentősen csökkent a hízósertés felvásárlási ára Szerbiában, ugyanakkor a hentesüzletekben drágulás tapasztalható. A gazdák szerint a jelenlegi alacsonyabb felvásárlási árak már nem fedezik a költségeket és folyamatos mínuszt könyvelnek el. A behozatali húsáru tovább ront a helyzeten, ugyanis az valamivel olcsóbb áron kerül a boltok polcaira, amivel a szerbiai termékek nem versenyezhetnek.

Tavaly ilyenkor 230-240 dinár volt a hízósertés kilónkénti felvásárlási ára, május végén 260 dinárig is megemelkedett ez az összeg. A takarmány ára is olcsóbb volt 2024 tavaszán, mint most - mondják a tenyésztők. A felvásárlási ár csökkenése azonban nem tapasztalható a hentesüzletek árucikkein.

Kovačić Tina, hentes: „Mondjuk, a sertéscomb 720 dinár, tavaly olcsóbb volt, 650 dinár volt kilója, karaj, nyak volt 650, most 700 dinár, a húsos csont akkor 150 dinár volt, most 250 dinár. Hát elég sokat drágultak a termékek.”

Borsos Csaba sertéstenyésztő szerint voltak már jobb, és rosszabb évek is, azonban, ha a tízéves átlagra tekint, a végeredmény pozitív. Jelenleg hullámvölgyben van a sertés felvásárlási ára.

„Nekünk a malacok beszerzése 10-12000 dinárba kerül, míg azon a malacon, annak, aki előállítja a malacot, legalább 3000 dinár haszna van, és így neki olcsóbb a hizlalás és a végelszámolásnál neki a mai napon is nullája van, míg nekünk, akik vásároljuk a malacot, 2-3000 dináros veszteséggel kell számolnunk minden egyes meghizlalt sertésnél.”

A sertéstenyésztő elmondta, 180 dináros kilónkénti felvásárlási ár alatt számára nem lehet nyereséges a sertéstenyésztés, míg a saját kocaállománnyal rendelkező tenyésztők számára a jelenlegi helyzet nem veszteséges, de nyereséggel se számolhatnak. A szakemberek szerint sok minden befolyásolja a felvásárlási árat.

Karai László, közgazdász: „A gazdasági törvényszerűségek, mindenféleképpen nagyban befolyásolják, és itt, azt kell mondanom, hogy a világpiaci árak, és a világpiaci mozgások is kihatással vannak a szerbiai árak alakulására, ugyanis csak egy mellékes példát szeretnék felhozni, tudjuk, hogy Kína mekkora nagy felvásárlója a sertéshúsnak, és a sertéseknek. Nyugat-Európa az egyik legnagyobb szállítója, és mivel Kínában most lecsökkent a sertéshús iránti kereslet, akkor most Nyugat-Európában felesleg jelentkezik, és ez a felesleg tulajdonképpen nyomást gyakorol a piacra azzal, hogy ha más nem, olcsóbban próbálják értékesíteni másik országokban is ezeket a termékeket.”

A külföldön lecsökkent kereslet a sertéshús iránt a behozatallal foglalkozó cégek számára a legkedvezőbb, ugyanis ők 30-40 százalékkal olcsóbb áron tudják behozni ezeket a termékeket, szemben az itteni árakkal. A nagykereskedők élnek is ezzel a lehetőséggel, a piacon ilyenkor megjelennek az importált húsok, amelyek némileg olcsóbbak, mint a szerbiai húsáru. A vásárlók többsége ilyenkor az olcsóbb terméket veszi le a polcról, amivel az itteni termelők nem tudnak versenybe szállni.