Esőre várnak a vajdasági gazdák
A csantavéri határban sem esett komolyabb csapadék az elmúlt időszakban, néhány millimétert leszámítva, pedig nagy szükség lenne az esőre. Balassa Miklós csantavéri termelő szerint csapadék hiányában csak az öntözésben bízhatnak, erre azonban Csantavér környékén nincs sok lehetőség. Hozzátette, régebben a hó és a téli fagy még természetes módon áztatta a földet, tavasszal pedig a csapadék hatására tudtak tovább fejlődni a növények. „Ebben a hónapban is nagyon kellene. A kalászosoknak, a tavaszi vetéseknek. Mivel nincs csapadék, ezért nem tudnak fejlődni. Holott előre vannak a gabonák, a kalászosok két héttel. Ha az előző éveket nézzük, előre vannak. Már kezdenek kalászolni, egy része, az árpa, a rozs, de a búza még nem. De a nagyságuk viszont nagyobb. Nagyon kellene nekik csapadék, mert nagyon kevés volt a télen. Elszórtuk a műtrágyát, adtunk nekik energiát, levéltrágyát és a betegségek meg felütik a fejüket, újra. Az volt a legnagyobb problémánk, hogy egész télen nem volt fagy.”
A szokatlanul meleg időnek köszönhetően a kukorica vetése is megkezdődhet. Hegyi Ervin ludasi termelő is az esőre vár. „Számít a talaj hőmérséklete is. A 15-16 fok a minimum, hogy meg tudjuk kezdeni a vetést, meg a nedvesség is nagyon meghatároz, hogy a mag ne sínylődjön a földben, hanem szépen tudjon fejlődni. A napközbeni hőmérsékletet is követjük. Ha a talaj menti fagyok megszűnnek, akkor már a talaj is egy kicsit melegebb, és akkor így látjuk, hogy vethetünk-e vagy nem. Hogy volt-e valamilyen kár amiatt, hogy nincs elég csapadék? Igen, pár évre visszamenőleg volt terméskiesés, többnyire a kukoricánál. Ha a kötésnél nincs elég nedvesség, akkor nem termékenyül meg. Voltak olyan meddő szárak, ahol abszolút nem is jelent meg cső. Majdnem csak silózásra volt alkalmas.”
Az előrejelzések szerint a következő napokban sem számíthatunk komolyabb esőre, sőt újabb felmelegedés várható. A 30 fok körüli nappali csúcshőmérséklet és az erős szél pedig tovább száríthatja a talajt.
