A fagy elvitt 300.000 tonna gyümölcsöt - Hogyan hat ez az árakra?

Zoran Keserović, az újvidéki Mezőgazdasági Kar professzora szerint az ítéletidő egész Szerbiát sújtotta, bár nem mindenhol ugyanolyan súlyos a kár.

„A legrosszabbul azok jártak, akiknek a legtöbb gyümölcsösük van, vagyis a šumadijai és a nyugat-szerbiai termelők. Mintha nem lett volna elég a fagy, amely már sok mindent tönkretett – május 6-án és 7-én ismét jelentős károk érték a gyümölcsöket a jégeső miatt” – mondta Keserović. Hozzátette, hogy főként a szilva, az alma, a málna és a szeder szenvedett nagy károkat.

      „Ez hatalmas csapás a szerb gyümölcstermesztés számára, amely már a fagy miatt is több mint 300.000 tonnányi termést veszített a szokásos évekhez képest. Most ehhez jönnek még a jégeső okozta károk is” – hangsúlyozta.

Keserović hozzátette, hogy ritkaság, hogy ilyen korán fordul elő jégeső.

„Egyes ültetvényeken, ahol van jégvédő háló, sajnos nem feszítették ki időben, ezért ott is keletkezett kár” – jegyezte meg. Ugyanakkor elmondása szerint jó hír, hogy Szerbiában telepítettek egy új, első jégvédelmi ágyút.  Úgy véli, hogy az államnak támogatnia kellene az ilyen rendszereket.

Darko Jevremović, a čačaki Gyümölcstermesztési Intézet munkatársa elmondta, hogy Čačak környékén nem volt jégeső az elmúlt napokban, viszont márciusban és áprilisban jelentős fagyok okoztak nagy károkat a gyümölcsökben.

       „A kajszi szinte teljesen elfagyott, de a cseresznye és a meggy is nagyon megsínylette. A szilvatermés biztosan felére csökkent nálunk, kisebb mértékben pedig az alma, körte és birs is károsodott. Ha globálisan nézzük, a terméshozam körülbelül 30 százalékkal csökkent az átlagos évekhez képest – de ezek csak az első becslések” – mondta.

Jevremović szerint logikus lenne, hogy ha kevesebb az áru, magasabb legyen az ár.

       „De ez nem feltétlenül van így. Az elmúlt években is volt rá példa, hogy gyengébb volt a termés, mégsem volt magasabb az ár. Egyelőre azonban még korai az árakról beszélni, mert az epren kívül még egyik gyümölcs sem jelent meg a piacon. Úgy gondolom, az árak nagyjából a tavalyi szinten maradnak majd” – véli Jevremović.

Mileta Pilčević, az ariljei „Vilamet” Málna Termesztők Egyesületének elnöke szerint azon a vidéken nem volt erős jégeső, de a fagy ott is súlyos károkat okozott.

       „Több teljes málnás is elfagyott. A kár valóban hatalmas, és ha ehhez még hozzávesszük a jégesőt és mindazt, ami még ránk vár, akkor ez nagyon aggasztó. A málnások már eleve rossz állapotban vannak az elmúlt két év miatt, amit súlyosbított az is, hogy az árak annyira alacsonyak voltak, hogy még a termelési költségeket sem fedezték. Emiatt sok ültetvény elhanyagolt állapotba került” – mutat rá.  A helyzet – mint mondja – kritikus.

      „Már régóta kérjük, hogy indítsák újra a termelést Szerbiában, hiszen több mint 50 éve foglalkozunk málnatermesztéssel, és világelsők is voltunk ebben. Ezért kérjük, hogy ne fordulhasson elő olyan alacsony ár, ami tönkreteszi az ültetvényeket – de ezt senki nem akarta meghallgatni” – emlékeztet Pilčević.

Figyelmeztet, hogy idén gyenge hozam és kis mennyiség várható, de remélik, hogy legalább a minőség jó lesz. Pilčević szerint idén minden 450 dinár alatti felvásárlási ár nevetséges, mert ekkora lesz a hiány a piacon.