Folytatódhat a lítiumprojekt Szerbiában
A projektet korábban a helyiek heves tiltakozása hatására leállította a kormány, az akkori döntést azonban az Alkotmánybíróság most alkotmányellenesnek nyilvánította, így minden ott folytatódhat, ahol abbamaradt.
A lítium az akkumulátorgyártás nélkülözhetetlen eleme, az elektromos járművek, telefonok, elektronikai cikkek gyártásának mozgatórugója, az új évezred egyik stratégiai fémje. Fontos szerepet játszik a zöld átállásban. Ugyanakkor az akkumulátorok környezetkárosító hatásáról is sokat hallani. Elsősorban a lítiumbányászatnak vannak súlyos következményei, egy tonna lítium kitermeléséhez ugyanis több mint kétmillió liter víz szükséges. Egy tonna pedig nem nagy mennyiség.
Chilében folyik az egyik legnagyobb lítiumkitermelés a világon. A lítium-karbonátot gigantikus medencékben történő párologtatási-ülepítési technológiával nyerik, mely az egész tájat hófehér sivataggá változtatja.
De térjünk vissza Szerbiába. Az itteni lítiumkészlet a Jadar folyó völgyében található. A térség Belgrádtól nyugatra, a boszniai határnál fekszik. Az ott található lítiumkészlet olyan jelentős, hogy szárnyakat adhat a szerb gazdaságnak, és az országot az egyik legnagyobb lítiumhatalommá teheti a világon. A projekt a brit-ausztrál óriás, a Rio Tinto kezében volt, mely még 2004-ben kapott engedélyt a kutatásra.
Csakhogy a helyieket nem hatották meg a GDP-növekedésre vonatkozó hangzatos ígéretek, és nem akarták, hogy lakóhelyük a chilei sivataghoz hasonlóvá váljon. Országszerte megindultak a tüntetések, Belgrádban és Újvidéken is több ezren vonultak az utcára. „Nem vagyunk politikai párt, nem foglalkozunk politikával. Mi környezetvédelemmel foglalkozunk, egy ökológiailag tiszta Szerbiát akarunk. Ezt veszélyezteti a Rio Tinto és más intézkedések, amelyeket az állam akar nálunk véghezvinni.”
Hogy megnyugtassa a népet, Aleksandar Vučić 2021 végén el is látogatott Nyugat-Szerbiába. Abba a térségbe, ahol a lítium található. Az elnök azt ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a helyiek életét és egészségét.
A szerb kormány végül 2022 januárjában visszavonta a Rio Tinto engedélyeit. A belgrádi vezetés a döntést a környezetre gyakorolt negatív hatással, valamint az állampolgárok tiltakozásával indokolta. Ana Brnabić, miniszterelnök, Szerbia: „Eleget tettünk a környezetvédelmi tiltakozások minden követelésének, és pontot tettünk a Rio Tinto-ügy végére Szerbiában. Ezzel, ami a Jadar projektet és a Rio Tintót illeti, mindennek vége, kész, minden követelmény teljesült.”
A lítium-ügy ezzel lekerült a napirendről. De már akkor sejthető volt, hogy az ügy végén nem egy, hanem három pont van. Most júliusban, amikor a szerbiai emberek jelentős része Görögországban eszi a gíroszt, csevapot süt a Németországból hazautazó rokonokkal, vagy egyszerűen csak elolvad a rekordhőségben, az Alkotmánybíróság egyszer csak megszólalt, és alkotmányellenesnek nyilvánította a belgrádi kormány két évvel ezelőtti döntését a projekt leállításáról. Megállapították ugyanis, hogy az nem összeegyeztethető sem a törvényekkel, sem az alkotmánnyal.
Erre pedig már a kormánynak sem volt mit tennie, hát, újraindította a projektet. Goran Vesić építésügyi miniszter ennek kapcsán azt mondta, a kormány semmilyen új dologról nem döntött, egyszerűen csak megtette, amit az Alkotmánybíróság határozatának értelmében tennie kellett. Azt is hangsúlyozta, hogy ez csak egy hosszú folyamat eleje, nem kezdődik meg azonnal a bányászás a Jadarnál. Hozzátette: az illetékes minisztériumok mindent felügyelnek, és betartatják a szabályokat. A kormány azon is dolgozik majd, hogy a projekttel párhuzamosan az egész térség fejlődjön. Goran Vesić, építésügyi miniszter, Szerbia: „Hogy az embereknek legyen több munkahely, jobb életszínvonal, normális élet a városukban.”
A terv az, hogy ne csak a kitermelés, hanem a lítium feldolgozása is Szerbiában történjen, hiszen ez a gazdasági érdek. Siniša Mali pénzügyminiszter azt is kiszámolta, mekkora bevételt jelentene az országnak a lítiumbiznisz. „Ez a teljes lánc, ha létrehozzuk az országban, 10 és 12 milliárd euró közötti összeget jelentene minden évben. Ez a GDP 16 százaléka.”
Irena Vujović kormányalelnök és környezetvédelmi miniszter az ökológiai szempontokról beszélt, vagyis hogy csak akkor valósulhat meg a projekt, ha teljes mértékben tiszteletben tartják a magas szintű környezetvédelmi előírásokat. Hozzátette: a környezetvédelmi hatástanulmányt egyelőre még nem juttatták el az illetékes minisztériumhoz. Amennyiben kézhez kapják, azt hazai és nemzetközi szakemberekből álló csoportok is átnézik majd.
A projekt az amerikaiak támogatását is élvezi. Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok energiaügyekért felelős helyettes államtitkára a szerb sajtónak nyilatkozva mondta el, miért lenne fontos a lítiumbányászat megindítása. „Nagyon egyértelműek az ásványianyag-ellátási láncok kapcsán felmerülő kérdések. A kobalt, a lítium, a nikkel, a cink, a réz mennyiségének jelentős növelésére lesz szükségünk, hogy biztosítsuk energiaátállásunkat. Ez a projekt generációs lehetőséget jelent Szerbia számára.”
Uniós körökben is nagy támogatottsága van az elektromos autókhoz, és ezzel a lítiumhoz kötött zöld átállásnak. Olaf Scholz német kancellár például már pénteken ellátogat Szerbiába, hogy a lítium kapcsán is egyeztessen. Cathy Buggenhout, Belgium szerbiai nagykövete pedig egy uniós rendezvényen ismertette a nyugati világ álláspontját. „Ahhoz, hogy jobbá tegyük a környezetünket, és kezelni tudjuk a klímaváltozást, meg kell változtatnunk a jelenleg használt közlekedési eszközeinket. Nem az egyetlen, de mindenképp az egyik megoldás az akkumulátoros elektromos autókra való átállás. Az elektromos autók gyártásához pedig lítiumra van szükség.”
Bár az Alkotmánybíróság és a kormány most döntött az ügyben, azért az elmúlt két évben is zajlott a háttérmunka. Bár a kapcsolatot senki nem erősítette meg, talán nem véletlen, hogy menet közben felépült Szabadkán a lítium-vasfoszfát akkumulátorok gyártásának próbaüzeme. Az ElevenEs nevű cég egyelőre csak kísérleti vállalkozásként működik. Nеmanja Mikać, igazgató, ElevenEs: „Az ElevenEs az első gyár Európában, mely lítium-vasfoszfát akkumulátorok gyártásával foglalkozik. Ezeket főként az autógyártásban használják, a helyhez kötött energiarendszerek, például szélerőművek és naperőművek által megtermelt energia tárolására, valamint a háztartásokban.”
A cég az egykori November 29. húsgyár területén található. Jelenleg 21 országból 110 embert foglalkoztat, akik igyekeznek átadni tudásukat a helyieknek a Szerbiában még ismeretlen technológiáról. Emellett már azon is dolgoznak, hogy áttérjenek a sorozatgyártásra. A gyárba várhatóan 200 embert vesznek majd fel, a beruházás értéke pedig 80 millió euró.
Hogy a lítiumbiznisz gazdaságilag sok jót hoz Szerbiának, vitathatatlan. A környezeti hatással kapcsolatban azonban még sok a bizonytalanság. Nem tisztázott például, milyen technológiával nyerné ki a Rio Tinto a lítiumot, jelenleg is folyik ugyanis újabb, környezetbarátabb technológiák kifejlesztése. Az akkumulátorgyártásnak is számos módja ismert, melyek közül van, ami jobb, van, ami kevésbé. Egyelőre úgy látszik, a környezetvédők nem aktivizálták magukat, nem vonultak utcára úgy, mint korábban. Hogy a háttérben politikai okok állnak, a 40 fokos hőség, vagy valami más, egyelőre nem tudni.
