Füstölő kémények helyett pörgő szélturbinák – Ez lehet a jövő Szerbiában?
Szerbiában jelenleg a hőerőművek termelik a legtöbb áramot, de a vízerőművek száma is jelentős. Most a nap- és a szélenergiáját kellene hatékonyabban kihasználni. Ebben a norvég tapasztalat lehet az ország segítségére.
A világ 10 legszennyezőbb erőművének egyike az obrenovaci Nikola Tesla. Az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont és a Greenpeace 2020-as jelentése szerint az erőmű kén-dioxid kibocsájtása a kilencedik legnagyobb a világon. Az országok versenyében Szerbia a 18. helyen áll ebből a szempontból. Nem véletlen: legnagyobb erőművünk korszerűtlen, és nem rendelkezik megfelelő szűrőberendezésekkel.
Szennyez vagy nem, a hőerőművek jelentik Szerbia áramtermelésének gerincét. A teljes kapacitás 70 százalékát biztosítják. A maradék 30 százalékot a megújuló források adják, elsősorban a vízerőművek, melyekből 16 található az országban, a legismertebb az 1972-ben megnyitott Đerdap, magyarul Vaskapu, mely a szerb–román határon, a Duna vizét felhasználva állít elő energiát. Vízenergia felhasználásában egyébként Szerbia Európa éllovasai közé tartozik.
A szél és a nap energiájának felhasználása azonban rendkívül alacsony Szerbiában. A Köztársasági Statisztikai Intézet 2021-es adatai szerint éves szinten 1084 GWh-t adtak a szélerőművek, a nappanelek pedig mindössze 13-at. Ez a teljes, 38 ezer GWh-os teljesítménynek valóban csak a töredéke.
