Hajózzuk át Szerbiát – cél a folyami utasszállítás fejlesztése

Szerbiának nincs tengere, de folyói által a világ minden tengerével összeköttetésben áll, mondta köszöntőjében Vuk Perović, a Kikötő Gazdálkodási Ügynökség igazgatója. Mára a folyami utasforgalmi hajózás a turizmus egyik legfontosabb ága. Szerbia ebben óriási potenciállal rendelkezik, tette hozzá Vuk Perović. A hajózható szerbiai vízi útvonalak a folyókon át ezer, a csatornákon keresztül több mint 600 kilométer hosszúak. Azt mondta, nincs olyan pontja az országnak, amelyet ne lehetne folyón utazva megközelíteni. De mi is a projekt elsődleges célja?

„Az, hogy kiépítsük a hiányzó infrastruktúrát. Elsősorban a nemzetközi utasforgalmi kikötők infrastruktúrájára van szükségünk a krúzerek, vagyis a nagy utasszállító hajók részére, továbbá a kishajóknak, jachtoknak, csónakoknak, a mi polgáraink és a külföldiek számára is, akik majd Szerbiába jönnek. Pontonrendszerek kellenek a hazai és nemzetközi menetrend szerinti hajójáratokhoz.”

A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben Szerbiában rekordszámú, 1500 krúzer kötött ki. Szerbiában most nyolc nemzetközi utasforgalmi kikötő van, és három kiépítése folyamatban van. A folyami utasszállítás növelésével nő a vendéglátóipari szolgáltatásokból befolyó bevétel és jelentősen fejlődnek a folyami vízi sportok, hangzott el az eseményen. A folyók mentén számos idegenforgalmi látványosság, és a párját ritkító természeti szépségek várják az odalátogatókat, ebben Zombor és a nyugat-bácskai régió élen jár, mondta Antonije Ratković, Zombor polgármestere.

„Ritka madárfajok, őshonos erdők, rendezett gyalogos és kerékpáros utak, természetes ívóhelyek, több mint ötven fajta édesvízi hallal.”

A Duna partján fekvő Bezdán az olimpikonok falva, egyben a gasztroturizmus fellegvára. A Hajózzuk át Szerbiát projekt Ana Brnabić szerb kormányfő ötlete, emelte ki Goran Vesić, közműfejlesztési és közlekedési miniszter.

„1680 kilométernyi vízi útvonalunk van, ebből csaknem 650 kilométert tesznek ki a csatornák. Van két nemzetközi folyónk és egy államközi folyónk. És hogyan használtuk ki eddig ezeket? Majdnem sehogy. A folyóink iránt nemcsak felelőtlenül viszonyultunk, a szennyvizet engedtük beléjük, és még most is ezt csináljuk, és még csak most készülnek azok a projektek, amelyek majd ezt megszüntetik. Eddig úgy viselkedtünk, mintha nem is lennének folyóink. Mintha nem használhattuk volna őket sem áru-, sem utasszállításra, sem az ország fejlesztésére.”

A projekt keretében rövid időn belül igyekeznek majd minél több folyami utasszállító kikötőt, és az ezekhez párosuló infrastruktúrát, például benzinkutakat kiépíteni Szerbiában, a folyók menti városok, települések mentén.