A haltenyésztés új irányvonalai

Alig, hogy kilábaltak a koronavírus okozta válságból, a haltenyésztők újabb kihívások elé nézhetnek. Megdrágultak az energiahordozók, víz- és takarmányhiány jelentkezik, a halbetegségek okoznak gondot. Ezekre csak közös erővel találhatnak választ az ágazatban dolgozók.

Petar Pejčić, igazgató, Aller Aqua Balkan, haltápüzem: „A tanácskozás célja az, hogy találkozzanak a Balkán országainak a haltenyésztői, és megismerjék a haltenyésztés új irányvonalait, valamint, hogy hosszú távú partnerségeket építsenek ki.”

A fogyasztóknak viszont a hal magas ára okoz problémát, ami miatt nehéz növelni a halfogyasztást, amely messze lemarad a fejenként évi 35 kilogrammos európai átlagtól.

Pintér Zsolt, halászati szakmérnök, Nagybecskerek: „Az emberek nem tudnak annyi halat vásárolni, mint eddig. Magyarországon is megtörtént először, hogy az egyik üzletláncban a pontyot kidobták, csak karácsonyra árulják. Ez egy komoly dolog. És ezen kell változtatni, az ilyen dolgokat kell helyrehozni. Más gondok is vannak, mint a környező országokban, a madarak, a munkaerőhiány.”

Romániában az átlagos halfogyasztás elfogadható, ami azonban nem érvényes Székelyföldre.

Bíró László Zoltán, a Homoródszentpáli Halgazdaság képviselője, Románia: „Az ortodox vallás az eléggé követeli és igényli a halfogyasztást. Ami a Székelyföldet illeti, ahonnan mi vagyunk, ott egy kicsit nehezebb a helyzet. Nálunk az emberek annyira nem halpártiak, nem így nőttek fel. A kultúrájukba annyira nincsen benne, de ez egy növekvő tendenciát mutat. És úgy látjuk, hogy van ennek jövője, és érdemes ezzel foglalkozni, mert, ahogy az emberek az egészséges táplálkozás felé orientálódnak, úgy a hal az a mindennapokba vagy legalábbis a heti étkezésbe jelen kell, hogy legyen.”

Magyarországon mintegy 25 ezer hektár halastó üzemel, és a haltermelés színvonala az utóbbi években kicsit stabilizálódott.

Katics Máté, cégvezető, Czikkhalas Halastavai Kft. Varsád, Magyarország: „A legnagyobb problémát alapvetően a klímaváltozás okozza. És ennek számos közvetett és közvetlen hatása van. Megjelentek olyan paradoxon jelenségek, mint látjuk most is február van, és 15 fok, ugyanúgy Magyarországon is. Ilyenkor a pontyok gyakorlatilag a nyugalmi állapotukból fölkelnek, keresik a táplálékot. Majd a tavaszi faggyal gyakorlatilag elvesztik ezt az érdeklődésüket, és azt tapasztaljuk, hogy jelentős elhullások tudnak ilyenkor lenni.”

A haltenyésztők egyelőre immunerősítő, vitaminban gazdagabb haltáppal próbálják átvészelni a felmelegedés, a vízhiány, a betegségek okozta problémákat.