Hamarosan lejár az árréskorlátozásról szóló rendelet, várható-e drágulási hullám?

Az árrések korlátozásának eredményeiről szólva Dragovan Milićević közgazdász, a Kereskedelmi Minisztérium egykori államtitkára úgy értékelte, hogy a mérleg negatív.

„Így első ránézésre én még azt is gondolom, hogy többet veszítettünk” – mondta az Insajdernek, hozzátéve, hogy az ármozgásokról szóló adatok szerint „gyakorlatilag az összes kulcsfontosságú élelmiszer, az alapvető termékek – amelyek az egész intézkedés középpontjában álltak – nem tapasztaltak különösebb árcsökkenést”.

Hozzátette, hogy alacsonyabb árak elsősorban a kereskedelmi márkás termékeknél és az akciós árucikkeknél voltak láthatók, míg a kínálat többi része jelentősebb változás nélkül maradt. Mint elmagyarázta, a nagy kereskedelmi láncok a befagyasztott árrések miatt saját márkás termékeik értékesítését erősítették, hogy megőrizzék nyereségüket.

„Az alacsonyabb árak kizárólag a nagy kereskedelmi láncok saját márkás termékeire és az akciós termékekre vonatkoztak.”

A Delhaize perével kapcsolatban Milićević elmondta, hogy a bírósági eljárás lehetőségére már korábban is figyelmeztetett, mivel állítása szerint a rendelet ellentétes volt a kereskedelmi törvénnyel.

„Olyan helyzet állt elő, hogy egy törvénynél alacsonyabb rendű jogszabályt hoztak, amely ellentétes volt a kereskedelmi törvénnyel, amelynek 4. cikke kimondja, hogy Szerbiában a kereskedelem szabad.”

Megítélése szerint a következmények inkább az államra lehetnek kedvezőtlenek, mint az állampolgárokra nézve.

„Arra számítok, hogy az államnak nagyobb kára lesz, mint a fogyasztóknak. A fogyasztók valamennyire alacsonyabb árakkal találkoztak, de ismét csak az akciós és a saját márkás termékek esetében.”

Várható-e drágulási hullám?

Arra a kérdésre, hogy a rendelet lejárta után drágulási hullám várható-e, Milićević azt mondta, nem számít jelentős változásokra. Kulcstényezőként az év eleje óta emelkedő munkabérköltségeket és az októberi áramár-emelést említette.

„A három fő input közül – nyersanyag, energiahordozók és munkaerő – kettő biztosan drágult állami döntés nyomán” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalatok igyekeznek majd kompenzálni a csökkent profitrátát, de a lakosság fizetőképessége nem teszi lehetővé jelentős áremelések elnyelését.

Kiemelte azt is, hogy az importtermékek esetében nincs erős alap az áremelésre, mivel az euró árfolyama stabil, az esetleges nyomás elsősorban a hazai energia- és munkaköltségek növekedéséből fakad.

A nagy kereskedelmi láncok helyzetéről szólva Milićević az Insajdernek elmondta, hogy a piacon több erős rendszer működik, amelyek bár formálisan nem monopolisták, jelentős piaci erővel rendelkeznek.

„Ma elméletileg és gyakorlatilag három vállalat is lefedheti az egész piacot anélkül, hogy monopólium lenne. De ha három ilyen nagy kereskedelmi lánc van jelen, akkor nem monopolisták, hanem oligopolisták” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen piaci szerkezet lehetővé teszi a beszerzési és értékesítési feltételek összehangolását.

Az árrések korlátozásának alternatívájaként bizonyos számú alapvető termék esetében maximált árak bevezetését javasolta.

„Az államnak azt kellett volna tennie, hogy maximalizálja az árakat. A hús ára például nem lehetne több 500–600 dinárnál. Az árrés lehet bármennyi, de azon az áron felül nem lehetne értékesíteni” – magyarázta, hozzátéve, hogy ilyen modellt alkalmaz Horvátország is.

Arra a kérdésre, hogyan fordulhatott elő, hogy Szerbiában az árak közel kerültek az európai szinthez a jóval alacsonyabb jövedelmek ellenére, Milićević kulcstényezőként a devizaárfolyamot jelölte meg.

„A válasz a devizaárfolyam” – mondta, kifejtve, hogy az elmúlt években az infláció emelkedett, miközben az árfolyam stabil maradt, ami – állítása szerint – hatással volt az import növekedésére és az árképzésre.

Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az árfolyammal „nem szabad játszani”, mert a hirtelen változások komoly zavarokat idézhetnek elő.