Hiánycikké válhat a feta
Miközben a vírus tovább terjed, a görög kormány gazdasági megfontolásokból továbbra sem engedélyezi az oltást – a döntés pedig nemcsak az állattenyésztőket, hanem az ország egyik legismertebb termékét, a feta sajtot is súlyosan érintheti.
A fertőzést először 2024. augusztus 21-én észlelték Görögország északi részén. Azóta a vírus szinte megállíthatatlanul terjed, és bár az ország korábban is szembesült már hasonló járványokkal, a mostani helyzet súlyossága minden eddigit felülmúl.
Görögország juh- és kecsketej-termelésének mintegy 80 százalékát feta sajt készítésére használják, amelynek körülbelül 65 százalékát exportálják.
Az oltás pedig súlyos következményekkel járna, mert a vakcina bevezetése a betegségmentes státusz elvesztését jelentené: Görögországot endémiás országnak minősítenék, ami komoly exportkorlátozásokhoz vezetne. A szakértők szerint a kórokozó Törökországból érkezhetett. A betegség endémiás Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsia egyes térségeiben, az utóbbi években azonban Dél-Európában is egyre gyakrabban megjelenik.
A legfrissebb adatok szerint Görögország évente mintegy 200 ezer tonna lágy sajtot állít elő, ebből körülbelül 140 ezer tonna feta, amelynek 2024-es exportértéke elérte a 785 millió eurót.
A tömeges állatleölések miatt azonban visszaesett a tejtermelés, ami a feta árának jelentős emelkedéséhez vezethet.
„A következő hónapokban a feta akár luxuscikké is válhat” – figyelmeztetnek szakértők.
