Hogyan hat a vásárlóerőre a be nem jegyzett ingatlanok nyilvántartásba vétele?
Több millió engedély nélkül épített objektum sorsa dőlhet el Szerbiában. A kormány által meghirdetett, két hónapig tartó bejelentési akció után mostanra megkezdődött az épületek kataszteri bejegyzése. De mire számíthatnak most azok, akik már benyújtották kérelmüket és várakoznak? És milyen hatással lehet a gyorsított legalizáció az ingatlanpiaci árakra, valamint a tulajdonviszonyok alakulására? Ennek jártunk utána.
A szerb állam a Mindenkinek a sajátja elnevezésű épületlegalizálási program alapján országszerte több mint 2 millió 470 ezer kérelmet fogadott az engedély nélkül épített objektumok nyilvántartásba vételére vonatkozóan. Az egyszerűsített eljárás nem követelt meg sem építési, sem használati engedélyt, és sok esetben technikai dokumentációra sem volt szükség. Az üggyel kapcsolatban a legtöbben úgy vélik, érdemes mielőbb rendezni a tulajdonviszonyokat, hogy az ingatlan később gond nélkül eladható legyen, illetve öröklés esetén se okozzon jogi problémát az új tulajdonosoknak.
Szabadkán és környékén ugyanakkor élénk az érdeklődés a családi házak iránt. Bóka Teodóra és párja már egy éve aktívan keresik leendő otthonukat, elsősorban Radanovácon, valamint Kisradanovác és Pescsara helyi közösségekben. Számukra azonban nemcsak az elhelyezkedés és az ár a döntő, hanem az is, hogy az ingatlan jogilag rendezett legyen. Úgy látják, hogy a tiszta tulajdonviszony ma már alapfeltétele a biztonságos vásárlásnak, különösen egy olyan időszakban, amikor országszerte zajlik az engedély nélkül épített objektumok bejegyzése.
A legalizációs folyamattal az állam célja az volt, hogy leegyszerűsítsék és felgyorsítsák az eddig gyakran hosszadalmas eljárást. A hangsúly azonban továbbra is a tulajdonviszonyok rendezésén és a jogbiztonság megteremtésén van, hiszen a bejegyzett ingatlan könnyebben értékesíthető, örökölhető és hitelfedezetként is felhasználható. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ekkora volumenű bejegyzés érezhető mozgásokat indíthat el az ingatlanpiacon, ami az árakra és a kereslet-kínálat egyensúlyára is hatással lehet.
Szerbiában a törvény szerint a bankok kizárólag olyan ingatlanra nyújtanak lakáshitelt, amely szerepel a kataszteri nyilvántartásban, és amelyen a tulajdonjog rendezett. Ez azt jelenti, hogy az engedély nélkül épített, illetve még nem legalizált objektumok többsége nem terhelhető jelzáloggal, így hitelből sem vásárolható meg – mondta egy ingatlanközvetítő.
A Mindenkinek a sajátja elnevezésű program keretében a polgárok online, a Terület- és Városrendezési Ügynökség honlapján, illetve személyesen több száz postán és önkormányzatban adhatták le kérelmeiket. A bejegyzés díja az ingatlan méretétől és fekvésétől függően 100 és 1000 euró között mozgott. Az illetékes hivatal a folyamat minden szakaszáról elektronikus úton vagy SMS-ben értesíti az érintetteket, így arról is, amikor a tulajdonjog hivatalosan bekerül a kataszterbe. Szabadkán a városháza tolóablakainál több mint kétezren éltek a lehetőséggel.
Korábban olyan információk is napvilágot láttak, hogy a törvény értelmében a határidőig be nem jelentett, engedély nélkül épített objektumokat akár az állam nevére is bejegyezhetik. Amennyiben az épület közérdeket sért vagy törvényellenesnek minősül, az ország dönthet a bontásáról is, hiszen a szabályozás zéró toleranciát vezetett be az illegális építkezésekkel szemben. Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter szerint a rendszer jól működik, a folyamat zökkenőmentes, és a mintegy 2,5 millió átadott kérelem a polgárok bizalmát tükrözi. A tárcavezető kiemelte, panasztételre is van lehetőség.
Az illetékes szervek becslése szerint a jogszabály első félévében akár 300–500 ezer igazolást is kiadhatnak, ami ugyanennyi ingatlan hivatalos bejegyzését jelentené a kataszterben. Azok számára pedig, akik alapos és igazolható indok miatt elmulasztották a február 8-ai határidőt, továbbra is nyitva áll a lehetőség, október 24-éig még pótolhatják kérelmüket, és rendezhetik tulajdonuk jogi státuszát.
