Hogyan védekezzünk a fagykároktól?
A szélsőséges időjárás komoly kihívásokat jelent a számukra, hiszen a gyümölcsfák egészsége és a termés mennyisége is múlhat rajta. A hosszabb száraz időszakok és a vízhiány ugyancsak nagy kihívás elé állítja a gazdákat, akik folyamatosan keresik a megoldásokat a körülményekhez való alkalmazkodásra.
Az elmúlt években egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok nehezítik a gyümölcstermesztők dolgát. A hirtelen beköszönő felmelegedések, majd a gyors lehűlések komoly károkat okozhatnak a fák fejlődésében. Az időjárás viszontagságai nemcsak a terméshozamra, hanem a fák általános állapotára is hatással vannak. A megfelelő metszés elengedhetetlen a termőrügyek megtartásához és a következő évi hajtások fejlődéséhez.
Faragó Radmila, gyümölcstermelő, Temerin:
„Ez a nagy hőingasdozás nem kedvez semminek sem, de most még egyelőre nincsenek nagy bajok. Az elmúlt években voltak nagyobb gondok, ott kezdődött el minden. Hamarabb véget ért a vegetáció, hamarabb jött a szüretelés, kényszeréréssel, és emiatt sokat locsoltunk, nekünk szerencsénk volt, hogy tudtunk locsolni, de azt embertelen mennyiségben. Tehát a fákat életben tudtuk tartani, de a termés az viszont egy másik faktor. Kevesebb termés is lett, de azért megelégszünk ezzel is. Annyi volt a lényeg, hogy életben tartsuk a fákat. Jó kondícióban tartottuk őket, sokáig zöldek voltak, a rügyek szépen beértek, a retrovegetációban nem indultak meg a fák, mert elég sok helyen ott volt a probléma, hogy a retrovegetáció megindult, és az amikor már kivirágzott, ott még egyszer rügy nem lett. Itt a termés az idei évre megmutatkozik.
Egyelőre a metszési folyamatok zajlanak, nagyból befejeztük őket, a kajszikat nem bántsuk még, amit augusztusi zöld metszésben megtettünk a barackoknál, azokhoz szinte hozzá sem kell nyúlni. Nagyon kicsi új hajtások lettek a forróság és a vízhiány miatt. Adtunk mi neki vizet, de az nem olyan mintha természetes úton történt volna. A cseresznyénél is meglátszik. A kajszibarack pihen a legkevesebbet, ott már nagyjából megindult a vegetáció, szóval még nagy bajok nincsenek, majd a márciusi, de főleg az áprilisi fagyoknál lehet a baj, amikor egy éjszaka alatt is be tud köszönteni olyan formában, hogy a termést leszedi helyettünk. A barack maradt, az alma, szilva, körte, birsalma ezeknek a metszését mind befejeztük. Most a gallytakarítás, aztán talajfertőtlenítés és a lemosópermetezés következik. Most az idei metszést illetően nagyon kell figyelni, hogy melyek azok az ágak, amelyeken a termőrügyek maradnak. Kénytelenek vagyunk figyelni, hogy maradjon új hajtás jövőre is. Szóval az embernek kell, hogy legyen egy kis tudása a tarsolyában, hogy ezt megtudja oldani, de a rügyeket kell figyelni jobban, hogy melyek a termőrügyek és mennyit hagyjunk a fákon, hogy ne legyen túltermés, de ha véletlenül a fagy is beköszönt, akkor mégis csak az alsó részeken többet hagyjunk. Általában a fagy a talaj mentéről indul és halad lassan felfelé. A tavalyi fagyok inkább légköri fagyok voltak, amik a barack, de a többi gyümölcsfában is kárt tettek, tehát az ellen védekezni nagyon nehéz.”
A megfelelő gondozás és az időben elvégzett munkálatok nélkül a gyümölcsösök hosszú távú fenntartása komoly kihívást jelent. A talaj állapotának megőrzése, a gyökerek megfelelő nedvességellátása, valamint a permetezés mind-mind befolyásolja, hogy a fák mennyire tudnak alkalmazkodni a változó környezeti tényezőkhöz.
Kókai Zoltán, magánvállalkozó, Temerin:
„Látjuk, hogy a növény gyökerei egy picit hajtásnak vannak indulva, ez azt jelenti, hogy a növény elkezdte szívni fölfelé a nedvességet a földből, majd utána kezdi hajtani az ágakat és a rügyeket. Volt egy nagy problémánk tavaly télen, hogy január egy részében 18 fok volt két héten keresztül. Megszívták a növények magukat nedvességgel, különösen a sárgabarackra vonatkozóan, mert ő elég korán ébred, majd jött egy hirtelen lehűlés, ami elég volt ahhoz, hogy szétpattanjon a rügy, az oltványaink tönkrementek nyolcvan százalékban. Nem emlékszem, hogy az elmúlt 100 évben voltak-e ehhez hasonló károk.
Több ilyen dolog is van, mondjuk a nyár folyamán, amikor vegetációban vannak a növények, nem számolunk mi azzal, hogy az indulástól, amikor elültetjük azt a növényt, hogy mennyire oda kell figyelni, mert igazi téli nedvességünk sincs a földben és kora tavasszal, de akár már télen is megindulhat, és ha nincs elég nedvesség tavasszal, akkor kínlódik, húzódik, és amikor jönnek a tavaszi szelek, a hirtelen meleg, akkor ezek nem hatnak jól a növények átültetésénél, mert gyorsan kiszikkad a föld, és a növény dehidrálódik, majd nem tud megindulni. Aztán a vegetációban is vannak olyan problémák, hogy ezek a mikroporok, amik a levegőben szállnak, ezek nagyon elszaporodtak. Ezek a porok tartalmaznak bizonyos mennyiségű, kint a földeken kiszórt herbicideket, amivel az emberek védekeznek a gaznövények ellen. Ezek a mikroporok felszállnak a levegőbe, és rámennek más növényekre, mondjuk a fákra, majd amikor kapnak nedvességet akkor, aktiválódnak, és bizonyos maradványoknak a reakciója olyan tüneteket idéz elő, hogy nem tudjuk megállapítani sokszor, hogy miről is van szó.”
A gyümölcsfák gondozása ma már nem csupán rutinmunka, hanem folyamatos alkalmazkodást igénylő feladat. A szakemberek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a jövő a tudatos gazdálkodásé és az előrelátó növényvédelemé.
