„A homoki alma a legízesebb”

Az elmúlt 10 évben megfigyelhető, hogy nem csak Vajdaságban, hanem Szerbia-szerte megfogyatkoztak az almatermelők. A kedvezőtlen körülmények miatt mára már a termelők 70-80 százaléka felhagyott az almatermesztéssel, és más növényekkel próbálnak szerencsét. Vannak viszont még olyanok, akik kitartanak az alma mellett. Az idei hozam elfogadhatónak ígérkezik, a legfontosabb kérdés viszont, hogy miként sikerül értékesíteni az árut.

Az idei év próbára tette a termelőket. Az almatermelés hatalmas anyagi befektetést igényel és rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy eredményes legyen az ember. Urbán Károly 40 évvel ezelőtt nagy jövőt látott a gyümölcstermesztésben, és akkoriban még volt is benne lehetőség. Károly folyamatosan növelte a termelést, a legjobb időszakban 7 hektáron termesztett almát. Tapasztalatai szerint 2010 óta folyamatosan romlik a helyzetük, aminek több oka is van. „Itt nagy fagykárok vannak, nagy szárazságok, tehát a klíma is megváltozott. Manapság beszerelni locsolórendszereket, mély kutakat fúrni, nagyon nagy befektetés, és ez nem jön vissza. Ezek a dolgok történtek, és most sajnos itt vagyunk, ahol vagyunk. Ami az értékesítést illeti, kivitelre nem számítok. Nekem van két hűtőházam. Én az almát le tudom hűteni. Ezek mennek a hűtőházba. Vannak kuncsaftjaim, egy piacra járok Kúlára, és ott vannak boltosok, nekik tudom eladni, de fokozatosan. Tehát nem adom el egyszerre, hanem ez az alma le lesz hűtve a saját hűtőházamban, és ez körülbelül májusig elég, attól függ, hogy mennyi termésem lesz.”

Az almatermesztés egész éves munkát igényel, a metszéstől kezdve, a gyümölcsritkításon, kötözésen keresztül az almaszedésig, majd az áru-előkészítésig. Nem csak az éghajlati változások okoznak problémát. Mészáros Gábor almatermelő, növényorvos elmondta, hogy a felvásárlók és értékesítők száma is a tizedére csökkent az elmúlt évtizedben, azok pedig, akik maradtak, nagyon alacsony árakat kínálnak az áruért. Gábor szerint az egyetlen megoldás belföldön: kisebb-nagyobb viszonteladóknak értékesíteni az almát. „Én már negyedik generációs gyümölcstermelő vagyok a családban. Akkor a munka és anyagiak be lettek fektetve ebbe a termelésbe, így nem olyan egyszerű egyik évről a másikra felhagyni vele. Úgy gondoltuk, hogy lehet, volt egy hosszabb-rövidebb átmeneti időszak, ami nehézségeket tartogatott a termelők számára, de bízok benne, hogy mivel így lecsökkent a termelési kedv, kevés termelő maradt, így akár hazai piacokon is el lehet majd adni tisztességes áron az almát, és így kitartottunk mellette.”

A termelő elmondta továbbá, hogy 8-10 évvel ezelőtt Szerbiában 600 ezer tonna alma termett, mára ez a mennyiség a felére csökkent. Azok a termelők, akik még megmaradtak, mindent megtesznek azért, hogy a minőségi hazai alma eljusson a vásárlókhoz - mondja Mészáros Gábor almatermelő. „Buzdítanám az embereket, hogy vásároljanak közvetlenül a termelőktől, ugyanis köztudott, hogy a homoki alma, de nem csak az alma, bármilyen más gyümölcs is, mindig a legjobb beltartalmi értékű, a legízesebb, és így a helyi termelőket támogatjuk, minőségesebb áruhoz jutunk, nem pedig olyanhoz, ami több száz, esetleg ezer kilométert utaztatva lett Európa-szerte.”

Az almák már pirosodnak az észak-bácskai gyümölcsösökben, a szüret ősszel kezdődhet. 

A termelők elmondták, hogy idén már 40-50 százalékos terméssel is elégetettek lennének, tekintve a kedvezőtlen éghajlati körülményeket.