A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével.
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: a szárazság miatt a legelők kimerültek, a kereslet visszaesett, a felvásárlási árak pedig jelentősen alacsonyabbak a tavalyinál. A téli időszakra való felkészülés egyre nagyobb terhet ró a gazdákra.
Fehér Csaba, juhtenyésztő: „Adtunk már el bárányokat újévre, meg utána is. A hátam mögött még vannak, amik lassan készek lesznek. De sajnos a kereslet idén nagyon gyér. Minden viszonteladón ment, mint máskor is, de most nagyon ki vagyunk szolgáltatva. Ami nagyon nagy probléma, az a felvásárlási ár. A tavalyi évhez képest kilónként 1 euró hiányunk van. Tavaly 600 dinár volt újévre a bárány, most pedig 470-480.”
A gondokat tovább súlyosbítja, hogy a legelők állapota miatt az állatokat nagyobb területen kell mozgatni, miközben a téli benti etetés elkerülhetetlen, ha jó minőségű állományt szeretnének fenntartani. A takarmány – siló, abrak, malomhulladék és hereszéna – beszerzése jelentős költség, amit az alacsony bevételek mellett egyre nehezebb kigazdálkodni.
Balázs Tibor, juhtenyésztő: „Az a legrosszabb, hogy a tavalyihoz képest legalább egy euróval olcsóbban veszik a bárányt. Nem is nagyon van rá kereslet. Tehát automatikusan egy bárányon 30-40 eurót elveszít az ember tavalyi évhez képest. Egy-két száznál az 5-6 ezer euró, pont ami a haszon kellene, hogy legyen. Akkor kicsit késnek a támogatás kifizetésekkel. Körülbelül 20-30%-a nincs kifizetve.”
Több őstermelő kénytelen feladni, vagy jelentősen csökkenteni az állományát. A tenyésztők szerint támogatások az aszály sújtotta években kulcsfontosságúak lennének a takarmánypótláshoz és a következő év befektetéseihez – nélkülük a téli időszak komoly túlélési kérdéssé válik a gazdák számára.
