Kelet vagy Nyugat? Honnan érkezik Szerbiába a legtöbb befektetés?

Ha azt nézzük, hogy Szerbiának ez mekkora hasznot hoz, illetve mennyi munkahelyet teremt, akkor egyszerűen csak örülni kell a hírnek, ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia külföldi megítélését, illetve geopolitikai irányvonalát is meghatározzák, akkor vetnünk kell egy pillantást arra is, hogy honnan is érkeznek ezek a beruházások. Inkább a nyugati, vagy inkább a keleti országok tartják jó helyszínnek az országot?

A Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint 2023-ban több mint 4 és fél milliárd eurónyi külföldi beruházás érkezett Szerbiába, ami kétszázalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Noha a felmérések szerint a szerbiai állampolgárok nagy része úgy gondolja, hogy a legtöbb támogatás Oroszországból és Kínából érkezik, a hivatalos adatok szerint a tőkebeáramlás 68,1 százaléka európai országokból, 30,2 százaléka pedig ázsiai országokból érkezett 2023-ban. Az utóbbi több mint tíz évben mindig hasonló volt az arány. Országokra lebontva viszont azt látjuk, hogy 2023 első három negyedévében a legtöbb közvetlen beruházás Kínából érkezett mintegy 1,37 milliárd eurónyi értékben. A második helyen ilyen szempontból Hollandia végzett 738 millió euróval, míg az Egyesült Királyságból 380, Ausztriából pedig 308 millió eurónyi beruházás jött. Az ötödik nagyberuházó Németország volt 179 millió euróval. A holland beruházásoknál figyelembe kell venni azonban, hogy azok valójában nem mindig holland vállalatoktól érkeznek, ugyanis az adókedvezmények miatt számos vállalat Hollandiában jegyezteti be magát, holott a tevékenységét nem abban az országban folytatja.

Az ukrajnai háború kitörését követően jelentősen megnőtt a külföldiek által bejegyzett cégek aránya Szerbiában, mégpedig azért, mert rengeteg orosz állampolgár érkezett az országba, akinek valamiből meg kellett élnie, ezért céget alapított. Ezek azonban leginkább mikro- és kisvállalkozások, így nagy tőkebeáramlás tőlük nem volt várható.

Nemcsak azt kell azonban megfigyelni, hogy honnan származnak a beruházások, hanem azt is, hogy mibe fektetnek a külföldi országok. A beruházások legnagyobb része továbbra is a feldolgozóiparba (25,5%), a bányászatba (15,6%) és a műszaki tevékenységek folytatásába (8%) érkeznek.

A Szerbiai Nemzeti Bank becslése szerint 2024-ben nem várható növekedés, a külföldi beruházások a 2023-as szinten maradnak annak ellenére, hogy az év első harmadában 30 százalékkal több külföldi közvetlen beruházás érkezett Szerbiába, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A leginkább az építőiparba, a feldolgozóiparba, valamint az informatikai szektorba fektettek mintegy 1,7 milliárd eurót. A beruházások 65,1 százaléka európai, 33,6 százaléka ázsiai országokból érkezett az idei év januárja és áprilisa között. A Fitch hitelminősítő értékelése szerint viszont a külföldi beruházások mértéke ebben az évben visszaesik mintegy tíz százalékkal, és év végén mindössze 4,2 milliárd eurót tesz majd ki.

A nagyberuházások jelenlétét mutatja az is, hogy számos külföldi cég tevékenykedik Szerbiában. De hogy pontosan mennyire, arra a leginkább az világít rá, ha elmondjuk, minden negyedik munkavállaló dolgozik külföldi munkaadónál.

De mi is számít külföldi beruházásnak? Például az, ha egy külföldi cég Szerbiába jön, itt épít vállalatot vagy megvásárol egy már létezőt, és általában olyan tevékenységbe kezd, ami még nincs az országban, vagy gyerekcipőben jár. Az állam általában ezeket a befektetéseket támogatja, holott a választás gyakran az olcsó munkaerő miatt esik Szerbiába. Szakértők szerint Szerbiának csak azokat a külföldi beruházásokat kellene támogatnia, amelyek magas szakmai tudást igénylő munkaerőt foglalkoztatnának, és a fizetések is ennek megfelelően magasak lennének.

Fontosak ugyanakkor azok a beruházások is, amelyek a jövőt biztosítják, például megújuló energiaforrásokra vonatkoznak. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter egy hónappal ezelőtt napelempark, valamint kőolaj és kőolajszármazékok feldolgozására szolgáló létesítmények építéséről szóló megállapodást írt alá két kínai céggel. Ez utóbbi a tárcavezető bejelentése szerint megfelel az Európai Unió legszigorúbb technológiai és környezetvédelmi előírásainak, és 700 új munkahelyet is biztosít. A másik céggel a megújuló energia területén történő együttműködésről kötött megállapodást a miniszter. Ez alapján egy 1 gigawatt teljesítményű napelemgyárat és egy 200 megawatt teljesítményű napelemparkot építenek majd Paraćinban. A napelemgyárban az elkövetkező három évben 180 munkást fognak alkalmazni, a beruházás tervezett összege pedig 30 millió euró. Kína mindezek mellett stratégiai partnere is Szerbiának, a kínai elnök látogatása ezt tovább erősítette.

„Szerbia már elindított egy új Szerbia-Magyarország olajvezeték megépítésére vonatkozó projektet, amellyel biztosítunk még egy útvonalat a kőolajellátáshoz. Ennek a smederevói létesítménynek a megépítése pedig az energiafüggőség csökkentéséhez, de elsősorban a GDP növeléséhez és az ország energia-függetlenségének erősítéséhez is hozzájárul.”

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a Koszovóval fenntartott viszony rendezésével kapcsolatban is beszélt a külföldi beruházásokról korábban. Akkor azt mondta, hogyha Szerbia nem lesz hajlandó elfogadni az úgynevezett francia-német megoldási javaslatot, a külföldi cégek akár ki is vonulhatnak Szerbiából, de legalábbis nem fognak már ide befektetni. Példaként Oroszországot hozta fel, ahol az európai cégek nagyon jól teljesítettek, jelentős profitjuk volt, azt követően viszont, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna elleni különleges katonai műveletét, két héten belül kivonultak az országból. Ha ez Szerbiában is így történne, majdnem százezer ember veszítené el a munkáját – magyarázta akkor a köztársasági elnök.
 
„A második mondatban, amit hozzám intéztek, a második mondatban azt közölték, hogy el kell fogadnotok ezt a tervet. Amennyiben nem fogadjátok el – mert mi úgy gondoljuk, hogy el kell fogadni, illetve gyakorlatilag ez lesz az új tárgyalási keret az Európa felé vezető úton -, akkor szembe kell néznetek: 1. az európai integrációs folyamat megszakításával – tudom, hogy erre sokan azt mondják, hogy kitűnő, miért nem tettük ezt mindjárt, de majd ismertetem a következményeket, 2. szembe kell néznetek a beruházások leállításával, majd visszavonásával – ezt is mind elemezni fogom -, és 3. szembe kell néznetek azokkal a teljes körű politikai és gazdasági intézkedésekkel, amelyek nagy károkat okozhatnak Szerbiának.”

Erre azonban nem került sor, és egyelőre nem is lehet rá számítani, sőt már maga az államfő sem beszél ilyen lehetőségről.

Az a kérdés viszont felvetődik itt a végén, hogy mi van azokkal a vállalatokkal, amelyeknek az alapköveit az utóbbi évek választási kampányai során tették le: kábelgyár, lámpagyár, csokoládégyár, autóalkatrész-gyár… Sok mindent kellene már Szerbiában gyártani, sok ezer munkavállalót kellett volna már foglalkoztatni az ígéretek szerint, ám a legtöbb esetben ezek a vállalatok nem épültek meg határidőre, így még nem tudnak hozzájárulni a munkanélküliség csökkentéséhez.