Kevés lehet idén az akácméz
Volt bőven csapadék, szépen nyíltak az akácvirágok, kellemes volt a hőmérséklet, azonban ezt követően minden megváltozott. Egy hidegfront zúdult a térségünkre, ami a nappali hőmérsékleteket 20 fok alá csökkentette, és éjjelente is márciusra jellemző hűvös volt.
Látogatják a méhek az akácvirágokat, azonban, hogy találnak-e nektárt benne, az már kérdéses.
Hiánycikk lehet az idei akácméz, ugyanis az időjárás viszontagságai a méhészeket idén az akácfa virágzásakor is sújtotta. Az északról beáramló hideg levegő többfelé húsz fok alá nyomta a nappali hőmérsékletet, sőt az egyik éjszaka fagypont körüli értéket is mértek, ami a virág elfagyását eredményezte. Eddig csak pár olyan nap volt, amikor a méhek gyűjteni tudtak akácnektárt. Hiszen az akácvirág húsz fok alatt nem mézel. A folyamatos hordáshoz pedig 23 fok feletti hőmérsékletre lenne szükség.
Ezenkívül a szinte tavaly júliustól tartó szárazság, a csapadékmentes tél megtizedelte a méhcsaládokat, nagy volt a méhpusztulás. Kevés volt a pollen, amire az áttelelő méheknek szükségük lett volna. Egyes felmérések szerint a teljes populáció mintegy 60 százaléka tűnt el, ismertette Agárdi József. A szabadkai méhész elmondta, a nedvességhiány, ennek következtében a kevés és a változatosságában szegény virágpor azt eredményezte, hogy kevés volt a fiasítás és kevés a méh. A legyengült családokon pedig könnyeben kifognak a betegségek. A méhészeknek a szezon kezdetén először a méhcsaládokat kellett felerősíteniük.
Agárdi József, méhész, Szabadka: „Az első akác az elfagyott, amikor voltak az az egy nap -5 meg 7 között. Elfagyott. Ez a második hajtás, az mézelni szokott, de mivel az éjszakai hőmérséklet 4, 5, 6 fok körül van, és a nappali pedig 18, 19 ez ahhoz járul hozzá, hogy nektárkibocsátás nincs. A méhek lepik és mennek a virágra, csak valószínű, hogy próbálkoznak, de nektárt nem találnak. Az az igazság, hogy az akác úgy szereti, hogy az éjszakai hőmérséklet 12, 13, 14 legyen és a nappali 22-től 27-ig. Na ez most, ebben a pillanatban nincs.”
Egyesek még reménykednek némi akácmézben. Különböző akácosokba szállítják a méheiket, annak reményében, hogy nem mindenhol pusztított a hideg idő és mézel még az akác.
Holló Antal, méhész, Palics: „Van az első virágzás meg a második virágzás. Mondom, egyes helyeken elfagyott, ott több mint valószínű a másodvirágzás nagyon kevés nektárt fog adni. De vannak helyek, ahol megmaradt az akáckultúra, tehát lesz virágzás, és több mint valószínű, hogy ott, ahol megvolt az anyagcsere a fákban, ott lesz akácméz. Konkrétan mennyi és hol? Ezt el kell találni, de azt mondják, hogy minden legelőre el kell menni, mert sohase lehet tudni, hogy hol lesz jó, hol lesz kevesebb, és hol nagyon jó.”
Akinek jó méhcsaládjai voltak, az tudott repcemézet termelni, de nemsokára érkezik a selyemkóró és a többi mezei virág, sokanhárs legelőre is szállítják méheiket, a Fruška gorára. Majd ezt követi a napraforgó, azonban jelenleg a méhészek legfőbb feladata meggátolni a családok elrajzását. A piacokon pedig megtalálhatók a tavalyi mézek kilónként változatlan áron. A napraforgó és az repceméz 800, a mezei méz 900, a hárs 1000, a tavalyi akác pedig 1200 dinárért vásárolható meg.
