Lehalászás Bánátban
Ennek ellenére lehet, hogy a következő szezonban mégsem telepítenek majd be minden bánáti halastavat.
A tiszahegyesi halastó a magánosítása előtt a szövetkezet tulajdonában volt. Jó fekvésű, jó hozamokat biztosít. A halászok a faluból valók, sokan korábban állattenyésztéssel foglalkoztak. A lehalászást emelődaruval végzik.
Goran Božić, a tiszahegyesi halastó tulajdonosa: „A tavalyi évhez képest a hal ára most elfogadható szinten van, és remélem, hogy így is marad. Tavaly sok halastónak gazdálkodási problémái voltak. A haltáplálék megdrágult. A kukorica és a más gabonaféle kilogrammonkénti ára 15-16 dinár volt, jelenleg 30 dináron felül van. Munkaerő viszont nincs, és úgy gondolom, hogy emiatt sok halastó leáll a termeléssel.”
A halastavon 210 hektáron folyik termelés. Az idei átlaghozam hektáronként 2-2,5 tonna. A lehalászott halmennyiség hetven százaléka Dél-Szerbiába kerül.
Sípos Sándor, a tiszahegyesi halastó telepvezetője: „Ez többnyire ponty. Valamint valamennyi fehér amur, busa és ragadozók. Ragadozók közül süllő meg harcsa, ami számottevő. A nevelés félintenzív, tehát fele szemestakarmány, fele pedig extrudált táp. Ami az évet illeti, az a tavalyihoz viszonyítva átlagosnak mondható. A tavalyi év az nagyon jó volt, viszont az ár volt nyomott.”
A halastavon 210 hektáron folyik termelés. Az idei átlaghozam hektáronként 2-2,5 tonna. A lehalászott halmennyiség hetven százaléka Dél-Szerbiába kerül.
Sípos Sándor, a tiszahegyesi halastó telepvezetője: „Ez többnyire ponty. Valamint valamennyi fehér amur, busa és ragadozók. Ragadozók közül süllő meg harcsa, ami számottevő. A nevelés félintenzív, tehát fele szemestakarmány, fele pedig extrudált táp. Ami az évet illeti, az a tavalyihoz viszonyítva átlagosnak mondható. A tavalyi év az nagyon jó volt, viszont az ár volt nyomott.”
A halfogyasztás növelése évek óta foglalkoztatja a halászokat. Szerbiában alakulóban van egy halgazdaságokat tömörítő klaszter, amely egyik célja az itteni hal fogyasztásának népszerűsítése lesz.
