Magbörze cserebere és vásár
Olyan magvakat, illetve szaporítómagokat állítottak ki, amelyek nem hibridek, és jól tűrik az időjárási viszontagságokat. Ilyenek például a szivacstök, a banántök, a vörös vagy fehér mustár, valamint a földi mandula magjai. Ezeket mind a helyi tangazdaság kertjében nevelték.
Kőrösi Sóti Beáta, szaktanár, Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Magyarkanizsa: „Mi azokat a magvakat hoztunk, amiket a mi 650 négyzetméteres biokertészetünkben termesztünk, növénytársítva. Hiszen minden évben kapunk a génbankból apró kis tasakokban néhány szem magot, és ezt felszaporítjuk.”
Különféle cserjék, palánták, virágok is voltak a börzén. Emellett többféle ízesítésben volt kapható szárított paradicsom és bio tönkölybúzából készült ételek, lisztek.
Kecskés Mónika, Magyarkanizsa: „Ez egy őshonos búzafajta, mely nem igényel műtrágyázást, mi biotermesztésben alkalmazzuk évek óta, és minden termékünk biominősítésű.”
A kiállításon előadást tartottak a csírákról, és arról, hogy hogyan lehet ezeket a táplálkozásunkba beilleszteni.
Szabó István, agrármérnök, Magyarország: „A csíra önmagában egy bezárt, alvó mag, amit felébresztünk, minden pozitív élettani sajátosságával. Azért fontos a csíra, mert amilyen jó lehet, olyan rossz is. Hiszen, ha azokat a vegyszereket, kórokozókat, azoknak az anyagcsere termékeit, toxinjait nem szedjük le róla, akkor azokkal magunknak is kárt fogunk okozni.”
A magbörzét másodszor szervezték meg. Célja, hogy a termelők újra az őshonos és tájfajta magokat használják.
Randovics Lejla, szervező, Magyarkanizsa: „A cél az tavaly is és most is az, hogy serkentsük kertészkedésre a kedvet. Ehhez viszont a jó fajta, régi magokra van szükség, amelyek nem igényesek, biztosan teremnek, jó beltartalmuk van, és hogy ezekhez mindenki hozzá tudjon jutni.”
Magyarkanizsán már többen csatlakoztak az ökokert mozgalomhoz, de a szervezők szeretnék tovább növelni a biogazdálkodók számát.
