Malom- és sütőipari kiállítás Újvidéken
Arra is rámutatnak, hogy a végtermék, azaz a kenyér és a pékáru minősége elsősorban az alapanyag minőségétől függ. Ezért szükséges nagy figyelmet szenteli a búza termesztésére és a beltartalmi értékeire is.
Különböző magvak lisztjeiből vagy kukoricadarával készült kenyér is kapható már a piacon. Sági Ágoston szakember, mérőműszer-forgalmazó a kiállításon elmondta, az egészséges táplálkozás azt vonta magával, hogy a kenyeret mint alapélelmiszert nem kizárólag fehér lisztből lehet, vagy kell sütni. Kiemelte, a kenyér minősége az alapanyag beltartalmi értékétől függ. „Leteszteltünk 22 mintát tavaly, 12 vajdasági malomipari cégtől, és két minta volt első osztályú, három minta volt másodosztályú, és 17 minta volt harmad-, illetve negyedosztályú. Ilyen kenyeret eszünk. Ez a probléma, hogy nem a minőségre, hanem csak a mennyiségre mennek, hogy mennyi van.”
Szerbiában évek óta 550 ezer hektár körül alakul a búza vetésterülete. A hozam és a minőség elsősorban a vetési idő, az alkalmazott agrotechnika, a minőségi vetőmag használata és az időjárás függvényében alakul – mondta Vukosav Saković, a Žita Srbije Társulás igazgatója. „Idén az ország különböző részein különböző viszonyok uralkodtak, Vajdaságban megközelítőleg kielégítőek voltak a vetésre, mert a kukoricát sikerült időben betakarítani, a szójáról és a napraforgóról nem is beszélve. Közép-Szerbiában az eső késleltette a vetést.”
A minisztériumban arra ösztönözik a termelőket, hogy vetéskor minőségi, fémzárolt vetőmagot használjanak, mert ez az alapfeltétele a jó és stabil hozamnak, továbbá, hogy a feldolgozással többletnyereséghez jussanak. Nenad Katanić mezőgazdasági segédminiszter: „Itt alkalmunk van megismerkedni azokkal a gépekkel és felszerelésekkel, amelyeket a gabona feldolgozásánál alkalmaznak, valamint terítékre kerül a korszerű országokban bevált technológia is. Szükséges a dolgokat megtanulni és beiktatni termelésünkbe.”
A szombatig tartó kiállításon az érdeklődők egy látványkonyhát is megtekinthetnek.
