Még pár hét és szedésre kész állapotban lesz a szabadföldi újburgonya

A klímaváltozás, az egyre szigorúbb piaci követelmények, sőt az új betegségek megjelenése egyre nagyobb kihívás elé állítják a burgonyatermelőket. Azonban Észak-Bácskában a gazdák burgonyatúltermelésről számoltak be, míg Dél-Szerbiában egyre kevesebb földterületen termesztik ezt a zöldségfélét.

Legkevesebb három hét, és szedésre kész állapotban lesz a szabadföldi újburgonya a királyhalmi földeken. A burgonyabokrok szépen fejlődnek, a sorok már szinte összeborultak. A meleg beköszöntével elmaradhatatlan homokon a locsolás, háromnaponta vízágyúval végzik az öntözést - mondja Ördög István.

Ördög István királyhalmi termelő: „Hozamról igazából még sokat nem tudunk mondani. Vetés után már állományban volt a krumpli, tehát ki volt kelve. Ott volt két nap is, április elején, egy komolyabb fagy. Mi igyekeztünk megelőzésképpen lefedni a krumplit, tehát hogy ne érje a fagy. Ez félsikernek mondható, mivel ha nem is volt akkora fagykár, viszont a növényt újra letakartuk, neki onnan megint elő kellett bújni. Terméskiesés biztosan, hogy lesz. Ahol teljesen megfagytak részek, ott komolyabb terméskiesés is várható akár.”

A palicsi Baka Ferenc egy bokrot ásott ki, amely alatt már szépen gömbölyödtek a gumók. Egyik-másik bokor alatt másfél-két kilogramm burgonya is teremhet. A burgonyát is érdemes vetésforgóban nevelni, hiszen így kevésbé lesz szükség a kártevők elleni védekezésre, sőt mérsékelhető a talaj kimerülése is.

Baka Ferenc elmondta: „Egy három-négy hét múlva megkezdődik a szedés is. Csöpögtetővel öntözzük. Nekünk ez vált be, mert tudjuk a tápot csöpögtetőn keresztül bejuttatni. Levélen keresztül is szoktuk, de a csöpögtető nekünk jobban bevált, locsolás szempontjából is, mert mindjárt oda megy, meg akkor kapcsolom be, amikor kell. A tifonnal is öntöztünk, de azzal, mire végigérünk, az eleje már elég jól kiszárad. Így pedig mindjárt tudunk neki juttatni vizet is, tápot is, ami kell neki.”

Piacon szinte kiegyenlítődött az öreg- és az újburgonya ára, ugyanis előbbiért 90 dinárt, míg az újért 100 dinárt kell fizetni kilójáért.

Ladócki Margit királyhalmi termelő: „- Nagyon szép a krumpli, csak nem lesz ára, én úgy veszem észre.
- Most 100 kicsiben?
- Nagyban pedig 80.
- És viszik?
- Úgy… Nem nagyon. Különösen hét elején nagyon rossz piacok vannak, nagyon rosszak. Hét végén, szombat, vasárnap, az, ami.”

Szerbiában az utóbbi években valamivel több mint 20 ezer hektáron termesztenek burgonyát. A magas, helyenként 60 tonnát is elérő hektáronkénti terméshozam sem elegendő az itteni piac igényeinek kielégítésére, ezért évente körülbelül 50 ezer tonna burgonyát külföldről kell behozni. A szerb közmédia tudósítása szerint a termőterületek, akárcsak az éves össztermelés is, csökkenő tendenciát mutat, hiszen a termesztés költségei emelkednek.