Megkongatták a vészharangot a vajdasági fehérmályva-termesztők
Cseppet sem költségkímélő megélhetési gazdálkodási formát választ az, aki a gyógynövénynek számító fehérmályva termesztése mellett dönt. A novemberben elültettet és júliustól-szeptemberig folyamatosan nyíló, más néven orvosi ziliz termesztése és betakarítása egyaránt kemény munkát igényel. Berta Dániel bogarasi termesztő közel 10 év fáradtságos munka ellenére mégis kitart a mályva termesztése mellett.
"A tavalyi évem azt mondhatnám, hogy szinte rekord számba menő évi terméshozamú évünk volt. Tavaly elértük 1 tonna/hold, tehát 1,7-1,8 tonna/hektár terméshozamot. A felvásárlás viszont elég bonyolult, ekkora mennyiségű mályvát már muszáj papírozni."
Mindamellett, hogy termesztése sem egyszerű feladat, a munka jelentős részét megnehezíti, hogy a gondos betakarítást követően a felvásárlása szigorúan engedélyhez kötött. A növényt nem érheti nedvesség, ilyenkor ugyanis nyálkatartalma feloldódhat, ezzel pedig elveszíti hatékonyságát. Felvásárlási ára több éve változatlan: kilónként 850-1000 dinárig terjed, viszont a végtermékként meghámozott és kockákra aprított áru térségünkben a piacokon is megvásárolható.
Repecki Ágnes, fehérmályva-termesztő: "Egyelőre mivel családi feldolgozás van, és a nagyszülők be tudnak segíteni nekünk, az azt jelenti, hogy havonta- kéthavonta kis mennyiségben, tehát 30-50-100 kilóig adunk el. Ezt általában hazai gyógynövény kereskedők vásárolják fel, így a hazai piacra kerül, a többlet viszont külföldi piacra."
A fehérmályvát leginkább a gyógyszer-, az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar használja fel, betakarítását a vajdasági gazdák leginkább november környékén végzik.
