Megnőtt a műtrágyák utáni kereslet

Hamarosan kezdetét veszi a fejtrágya szórása az ősszel elvetett gabonákra, ezáltal pedig megnőtt a műtrágyák utáni kereslet. Jelen pillanatban fajtától függően 40 és 60 dinár között mozognak, amely már elérhetőbb árnak számít, mint ami az elmúlt években volt.

Folyamatosan érkezik a műtrágya az oromi felvásárló és kereskedő cégbe. A gazdák már decemberben elkezdték megvásárolni az ilyenkor főleg az őszi vetések megerősítésére szolgáló alap-, illetve fejtrágyát. A kereslet elsősorban azért is nőtt meg, mert a gabonapiacon sem csökkentek az árak, hanem valamelyest növekedett a kereslet és ez által a felvásárlási árak is. A magyarkanizsai termelő, Kiss Róbert állattenyésztéssel foglalkozik, de mint mondja, az istállótrágya mellett elhanyagolhatatlan a műtrágya is.

„Azon felül még szükség van valamennyi minimális mennyiségű műtrágyára, tehát szórunk mi is fejtrágyát ki. Nos én már megvettem a fejtrágyát és egy részét ki is szórtam és tervben is van, hogy hamarosan ki is juttassuk az összeset.”

Az elmúlt időszakban a műtrágya ára igencsak ingadozott, volt amikor kilója fajtától függően a 100 dinárt is meghaladta. Viszont mostanra már ez az ár a felére csökkent. Igaz, pár dináros áremelkedés történt az elmúlt másfél hónapban, de ez nem igazán hatott ki a vásárlókörre.

Vajda Bernárd: „A fejtrágya iránt már a kereslet mondhatjuk, hogy decemberben megkezdődött, elsősorban akkor az ureát keresték. Ennek következménye az, hogy az ára is a mai napra, ahhoz képest legalább 10 százalékkal feljebb ment. Tehát kezdtük 51-52 dinárral, most 56-57 dinárnál tart az urea készpénzes eladása.”

Az egyéb műtrágyák és fejtrágyák ára pedig 40 és 60 dinár között mozog. Ahhoz viszont, hogy a gazdák nyáron valamekkora termésmennyiséget tudjanak betakarítani, szükséges ezek elszórása. Az elmúlt két-három évben a gazdák igencsak spóroltak e téren.

„Az általános bevált módszer az, hogy száz kiló ureát szórunk holdanként, illetve 50 kiló AN-t, ami a hatóanyagtól függ, de kinek mit enged meg a pénztárcája, ki mivel kalkulál, és úgy szórják a termelők.”

Magyarkanizsa községben egyébként igen eltérőek az őszi vetések fejlettségi szintjei. A szakemberek úgy vélik, hogy azok a parcellák a legfejlettebbek, amelyeket előbb vetettek el, míg azon földterületek, ahol később került a mag a földbe fejletlenebbek, és van olyan terület is, ahol kelési fázisban van a növény. Csapadékra lenne legnagyobb szükség, elsősorban a nedvesség végett, másodsorban, hogy a gazdák el tudják kezdeni az ásványi műtrágyák szórását.