Megnövekedett az euró iránti kereslet Szerbiában - Stabil marad-e a dinár?

Az euró iránti megnövekedett kereslet az árfolyam enyhe emelkedéséhez vezetett Szerbiában. Az is előfordult a napokban, hogy a pénzváltókban nem volt elegendő deviza. Szakértők és a Szerbiai Nemzeti Bank szerint nincs ok aggodalomra, átmeneti hiányról van szó, az újévi időszakban mindig nagyobb a kereslet, és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat elleni amerikai szankciók miatt az emberek pánikvásárlásba kezdtek. A szerb elnök tájékoztatása szerint a devizatartalékok rekordmagasak, és a dinár is stabil. 

A Szerbiai Nemzeti Bank ideiglenesen megtiltotta, hogy a pénzváltók jutalékot számoljanak fel az euró lakossági eladásakor. Az intézkedés célja az emberek érdekeinek védelme, emellett az indokolatlan pszichológiai nyomás és pánikkeltés megakadályozása. A nemzeti bank közleménye szerint a 120 dináros euróárfolyam nem a piaci mozgások eredménye, hanem azért alakulhatott ki, mert egyes pénzváltók egyszerre alkalmazták a középárfolyamtól megengedett legnagyobb eltérést, valamint a törvényileg maximálisan engedélyezett jutalékot. 
 
Ismail Musabegović, professzor, Bankár Akadémia, Belgrád: „Tudni kell, hogyan számolnak a pénzváltók. A pénzváltók is a pénzügyi intézmények közé tartoznak, és jelentős kontroll alatt állnak. Vannak előírások, amelyek meghatározzák, mennyi a legmagasabb árfolyam, amelyen venni vagy eladni lehet az eurót. Ez alapján 1,25 százalékkal lehet eltérni a Szerbiai Nemzeti Bank aktuális, vagyis napi középárfolyamától. A pénzváltóknak emellett joguk van egy százalékos kezelési költséget felszámolni. Így tehát, ha megnézzük a matekot, akkor a 120 még törvényes árfolyam, mert ha ezt mind összeadjuk, akkor az árfolyam 120,08 lenne, azt hiszem, úgy valahogy. A lényeg, hogy törvényes. Mivel azonban több mint 1200 pénzváltó létezik, és más-más ezeknek a váltóknak az üzletpolitikája, ha valakinek nem felel meg az árfolyam, akkor jobb árfolyamot kereshet valamely más váltóban.”

A központi bank közölte, hogy van elég euró az országban, nincs ok pánikra.  

De miért is lenne ok pánikra, mi váltotta ki az emberekben az euróvásárlási vágyat? Októberben léptek életbe a NIS elleni amerikai szankciók, és a Szerbiai Nemzeti Bankot arról is értesítették, hogy másodlagos szankciókra számíthat. Ez egyebek mellett a kereskedelmi bankok forgalmának leállásához, illetve minden külföldi ki- és befizetés leállásához vezethet. A sajtóban megnyilvánuló politikusok sem javítottak a helyzeten azzal, hogy az ország teljes leállásáról, áram- és gázhiányról, a szolgáltatások megszűnéséről beszéltek. A kilencvenes években szocializálódott szerbiai lakosság ezeket az üzeneteket pedig úgy értelmezte, hogy elfogy a pénz a bankokból, elértéktelenedik a dinár, ezért gyorsan mindent a szalmazsákba kell menteni, és a dinárt euróra kell váltani. A megnövekedett kereslet pedig hiányt és árfolyam-növekedést okozott. 
 
Ismail Musabegović, professzor, Bankár Akadémia, Belgrád: „Az emberek érzik, hogy valami gond lesz, és aztán rohannak devizát vásárolni, mintha az megmentené őket attól a problémától. Szerintem nincs szükség arra, hogy ezt tegyék, és ennek nincs köze az árfolyamhoz.”
 
Vladimir Vasić, pénzügyi szakember: „Vannak mutatóink, amelyek alapján a piac stabil, hogy ez csak egy pszichológiai hatás, az ember pánikreakciója. Tudják, az, ha látok egy sort, akkor én is beállok sorba”.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy a feketepiacon lehet majd csak eurót venni, és visszatérnek azok az idők, amikor utcai illegális árusoktól tudunk eurót vásárolni. Tudják, azoktól az emberektől, akik odasúgják, hogy „marke-devize”, amikor elmegyünk mellettük. 
 
Ismail Musabegović, professzor, Bankár Akadémia, Belgrád: „Szerintem ebben a pillanatban egyszerűen lehetetlen bármilyen párhuzamos piacot kialakítani, legyen az fekete vagy bármilyen más. A devizatartalékok mértéke, amely október végén körülbelül 29 milliárdot tett ki, biztosítja a szükséges devizamennyiséget, és szerintem nincs ok félelemre, hogy az árfolyam jelentősen el fog csúszni. Vannak ingadozások, de ezek viszonylag kicsik, tehát ott egyáltalán nincs ok aggodalomra. Ez csak pánik vagy az emberi pszichológia, mert az emberek emlékeznek a rossz időkre. Úgyhogy nincs helye pániknak.”

A Szerbiai Nemzeti Bank és az államfő is pánikreakcióról beszél, hiszen Szerbia óriási tartalékokkal rendelkezik. Az árfolyam stabil, nem fog elfogyni a pénz – hangsúlyozta Aleksandar Vučić.
 
Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „29 milliárd és 367 millió eurónk van a devizatartalékokban, plusz 52,5 tonna aranyunk, történelmileg a legmagasabb szintű tartalékunk, ami körülbelül 6,3 milliárd eurót ér, tehát van 36 milliárd euró devizatartalékunk. Évekig meg tudjuk őrizni az euró árfolyamát, bármi is történjen velünk.”
 
Vladimir Vasić, pénzügyi szakember: „Mindez azt mutatja, hogy a gazdaságot olyan módon tartjuk kordában, hogy stabil legyen, és hogy ez a hatás átmeneti legyen. Most, ha Önök és én, mi hárman elmegyünk a pénzváltóba, és tegnapig nem jártunk oda, akkor euróigényt teremtünk. Az euró papír, amit valakinek el kell hoznia, le kell szállítania. Az első néhány napban tehát nagy a nyomás. Az embereknek tudniuk kell, hogy ezek a papír eurók leggyakrabban nem Szerbiában vannak, hanem valahol külföldön, tehát az eurók behozatalának logisztikáját is meg kell oldani. Kapsz egy jelzést a pénzváltótól, hogy euróra van szükség, akkor a pénzváltó felveszi a kapcsolatot a bankkal, a bank azt mondja, oké, ennyi meg ennyi pénzem van, de el kell hoznom az Európai Unióból egy másik banktól. Küldök egy repülőt, elszállítom stb., ez a logisztikai kihívás.”

Mi okozta tehát valójában az árfolyamnövekedést és a pánikvásárlást? Egyrészt a bizonytalanság, másrészt az ünnepekre készülődés, hiszen ebben az időszakban az emberek egyébként is több eurót vásárolnak, de az is, hogy a hivatalos szervek nem a megfelelő módon reagáltak a másodlagos szankciókról keringő hírekre. 
 
Vladimir Vasić, pénzügyi szakember: „Szerintem az államnak egy kicsit aktívabban kellene kommunikálnia, a Szerbiai Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, sőt még a NIS-nek is, mint olyannak, aki szerepet játszik ebben az egészben. Pontosan ezért, hogy elmagyarázza az embereknek, hogy ez messze van attól a forgatókönyvtől, ami régen volt, amikor palackozott üzemanyagot vettünk. Miért? Mert Szerbia nincs szankciók alatt, ma szabad piac van, importálhatunk kőolajszármazékokat, nem kell nekünk feldolgoznunk őket, jobb lenne a finomítóban feldolgozni őket, de ha az nincs, akkor a piacról vásárolunk. Lesz benzinünk, sőt, az államnak van egy mechanizmusa arra, hogy azt mondja, oké, ha a beszerzési költségek megnőttek, van jövedéki adóm, van adóm, csökkenthetem ezeket, hogy az ár ugyanaz maradjon, hogy mi ezt ne érezzük meg, hogy a kőolajat vagy a kőolajszármazékokat vásárló vállalkozók ne érezzék meg.”
 
A várakozások szerint az euró árfolyama az ünnepek után, vagyis január második felére stabilizálódik, illetve visszaáll a megszokott, 117-118 dináros szintre. Körülbelül erre az időszakra várható az is, hogy megoldás születik a Szerbiai Kőolajipari Vállalat ügyében.