A méz 40 százaléka hamisított
Valójában az Interpol akciójáról van szó, amihez csatlakozott a szerbiai Mezőgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium. Az előzetes eredmények lesújtóak: az üzletekben kínált méznek a 40 százaléka hamisított.
Nem most kérdőjelezték meg először a nálunk forgalmazott méznek a minőségét. Ugyanis a mézhamisítványok az elmúlt években szinte ellepték a piacot.
Bálint János, méhész: "Ez nem újdonság, úgy nálunk ebben az országban, mint külföldön is. Egész Európában, sőt Amerikában, az Egyesült Államokban is ez jelen van. Ezt leginkább a csomagolóüzemek csinálják, akik fölvásárolják a mézet. És biztos egy nagyobb hasznot szeretnének kapni. A méhészek nem hiszem, nem tudok olyan méhészt, aki hamisítaná a mézet."
A Szerbiai Méhészszövetség egy évtizede igyekszik eltávolítani a különféle cukrokkal, szirupokkal, ízesítőkkel vegyített mézet az üzletláncok polcairól. Közben megjelent a behozatali méz is, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Bálint János 46 éve foglalkozik méhészettel, de mint mondja két egyforma éve még nem volt idáig.
"Nyakig benne vagyunk a munkában, mint minden méhész az idénybe. De nálunk, a mi méhészetünkbe mégis a környező méhesekbe is, jók a méhek, vannak bizonyos hordások is, szinte nem is kell gondoskodni a méhekről, már azt gondolom etetni, fejlődnek gyönyörű szépen, sőt az is a baj, hogy rajzanak a méhek. Olyan fölmérésem van, hogy az idén egy olyan szolid év kellene, hogy legyen, ami a méhészetet illeti."
Az elmúlt négy-öt ínséges méhészév után, az előrejelzések szerint őszre lesz elegendő akác- és virágméz is. Sőt kivitelre is juthat, mivel az évi átlagfogyasztás Szerbiában 350-700 gramm személyenként, míg Nyugat-Európában ez 4-7 kg. Tavaly 2700 tonna mézet exportáltunk, ugyanakkor 600 tonnát hoztunk be.
