A méz finom és egészséges, de csak az igazi

Kiváló szénhidrátforrás, gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, fontos enzimeket, aminosavat és fehérjéket tartalmaz – mindez igaz a mézre. A téli hónapok közkedvelt finomságát azonban előszeretettel hamisítják. Sőt, az egyik leggyakrabban hamisított termék a világon. De mégis, hogyan lehetünk biztosak benne, hogy igazi méz van az üvegben? 

Hajcsunk Attila, méhész: „Első ránézésre mind egyformának néz ki. Mindenki felolvasztva árulja, de az igazi méz bekristályosodik, tehát meg kell, hogy kössön. Fajtától függően megvan az az időszak, hogy milyen idő alatt fog bekristályosodni. Amit első pillantásra észre lehet venni, az a sűrűsége.”

Korábban évente 12 ezer tonna mézet állítottak elő, melynek egyharmadát exportálták. Mára azonban a boltokban lévő tégelyek 80 százaléka hamisítvány – állítja a Szerbiai Méhészszövetség elnöke.

Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészszövetség elnöke: „Igyekszünk felvenni a harcot a hazai piacon, de az európai piacon is az Európai Méhészeti Egyesületen keresztül. A piacunkon – az állammal megegyezve – igyekszünk elérni a gyakoribb ellenőrzéseket, a legújabb elemzési módszerek alkalmazását, annak érdekében, hogy eltávolítsuk a hazai piacról azt a mézet, amely sokszor még méhet sem látott.”

A hamisításnak két fő módszere van: közvetlen és közvetett. A közvetlen hamisítás során a cukorszirupot vagy más anyagot közvetlenül adagolják a mézhez, vagyis hígítják. A közvetett hamisítás során pedig a méheket táplálják cukorral és szirupokkal - magyarázza a szakértő. A szerbiai méhészek nem lelkesek, ugyanis a megtévesztő terméknek jóval alacsonyabb az ára, ami befolyásolhatja a megélhetésüket. 

Csincsák Norbert, méhész: „Sajnos igen nagy mértékben befolyásolja, negatív értelemben. Nem mondanám, hogy pénzhiány van, csak a pénznek nincs értéke, ezért az emberek azt nézik, hogy az olcsóbb terméket vásárolják meg. Inkább a drágábbat, a minőségesebbet, kisebb mennyiségben kellene fogyasztani, mintsem a hamisítványt, aminek nem túl sok köze van a mézhez, vagy inkább semmi.”  

A méz ára nem változott, fajtától és kiszereléstől függően viszont eltér.  

Holló Antal, méhész: „A legegyszerűbb méz, a napraforgó és az olajrepce 800 dinár, a vegyes virágmézek 900 dinárba kerülnek, a hársvirág 1000, az akácméz pedig 1200 dinárba kerül itt nálam, palicsi méhésznél.”  

A méhészek szerint az lenne a megoldás, ha szigorúbb piaci ellenőrzésekre kerülne sor. Abban az esetben, ha nem oldódik meg a probléma, a méhészek megélhetés, a fogyasztók pedig egészséges, finom méz nélkül maradnak.