Milyen hatással vannak a NIS elleni szankciók Szerbia gazdaságára?
Szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, vagyis a NIS ellen az Egyesült Államok. Szerbia február 25-ig kapott haladékot arra, hogy rendezze az orosz többségi tulajdonban lévő vállalat helyzetét. Összefoglaltuk, hogy mit mondanak az érintettek, és milyen megoldási módok lehetségesek a következő időszakban.
Az Egyesült Államok legújabb szankciós csomagja mintegy 300 orosz vagy orosz tulajdonban levő céget súlyt. A távozó amerikai vezetés célja a megszorító intézkedésekkel az orosz olajbevételek megnyirbálása volt, hiszen Moszkva ezekből is pénzeli az Ukrajna elleni háborút. Washington közölte, hogy nem Szerbia volt a célpont, és ezzel Belgrád is tisztában van, ám járulékos veszteségnek lenni sem jó, ha a nagyhatalmak harcáról van szó.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai szankciók megszüntetését pontosan milyen feltételekhez is kötik, ezért minden megoldási lehetőségre fel kell készülni.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat eladásáról szóló szerződést 2008. december 24-én írta alá a szerb kormány az orosz Gazprommal. Ennek értelmében az állami Gazpromnyeft 400 millió euróért lett a NIS többségi tulajdonosa. Boris Tadić és Dmitrij Medvegyev, akkori szerb és orosz államfők pedig megegyeztek a Török áramlat gázvezeték kiépítésében és az udvarnoki gáztározó befejezésében. Most a NIS 50 százaléka az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy Belgrád kivásárolja az oroszok részét, szakértők becslése szerint az országnak erre 2,5-3 milliárd eurót kellene elkülönítenie.
A megoldási lehetőségeken azonban nemcsak Szerbia, hanem Oroszország is gondolkodik, az energetika ugyanis egy olyan terület, amely hagyományosan az orosz befolyást erősíti, és ha Moszkva elveszíti ezt az erejét a Nyugat-Balkánon, akkor tarthat attól, hogy meggyengül a térségben az ereje, és akár Belgrád is teljesen Nyugatra fordul.
A szankcióknak viszont máris látszanak a hatásai. A kőolaj világpiaci ára néhány nap alatt hordónként 74-ről 81 dollárra emelkedett, emellett pedig a Belgrádi Értéktőzsdén is felfüggesztették ideiglenesen a NIS részvényeivel történő kereskedést a kereskedésben résztvevők érdekeinek és biztonságának a védelme érdekében, ugyanis az amerikai szankciók bejelentését követően a NIS részvényei 779-ről 718 dinárra estek vissza.
Az intézkedések hatásairól, illetve a jövőbeli együttműködésről egyeztetett szombaton Belgrádban Orbán Viktor magyar miniszterelnök Aleksandar Vučićtyal. A találkozón részt vett Siniša Mali szerb pénzügyminiszter és Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter később közölte, Magyarország és Szerbia megerősítette stratégiai együttműködését az energia területén, hiszen mind a két ország célja az ellátás további biztosítása, mégpedig versenyképes áron. Mint mondta, az utóbbi időben számos olyan döntés született a világban, amelyek nehézségek elé állították a térség egyes országainak ellátását.
Szijjártó hozzátette: „Magyarország és Szerbia közös érdeke, amit soha nem fogunk feladni, hogy a Török Áramlat vezeték megbízhatóan és biztonságosan működjön. Ennek érdekében megerősítettük az összefogásunkat annak tudatában, hogy Magyarország és Szerbia energiabiztonsága egymás nélkül most már nem létezik. Ezért is fontos, hogy stratégiai, abszolút kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködés van a két ország között”.
