Milyen jövőképük van a nyugat-balkáni fiataloknak?
Az összejövetelen 200-nál is több, a politikai társadalmi életben szerepet vállaló nyugat-balkáni fiatal arról beszélget, hogy milyen jövőképük van a térségben és melyek azok a feltételek, amelyek szükségesen az itthon maradáshoz, a boldoguláshoz és a fejlődéséhez.
Becslések szerint hét év alatt ötmillióan hagyták el a Nyugat–Balkán országait. A fiatal vezetők fórumán vendég volt Zoran Janković, Ljubljana polgármestere, aki arra mutatott rá, hogy milyen kedvezményeket nyújtanak a fiataloknak az otthon maradásra. A szlovén főváros lakhatási problémáira, valamint a gazdaságfejlesztésre tért ki, de a munkanélküliséget is említette.
Zoran Janković, Ljubljana polgármestere, Szlovénia: „Ami nálunk jó, hogy Ljubljanában nincs munkanélküliség. Az egy főre eső évi jövedelem 32 ezer euró, ami lényegesen magasabb az átlagnál, Szlovéniában ez 25 ezer euró, és ilyen körülmények között, amikor a fiatalok korán munkába állnak, a munkanélküliség szinte egyenlő a nullával. Némi kis, ötszázalékos munkanélküliségről lehet beszélni, de ez azokra az emberekre vonatkozik, akik munkaképtelenek.”
A legjelentősebb kérdés az, hogy milyen jövőkép uralkodik a régióban, mert ez meghatározza a fejlődésünket - mondta a fórumon Miloš Vučević, Újvidék polgármestere: „Ez a kérdés nemcsak Szerbiát, hanem az egész régiót érinti, és értékes élmény megosztani a tényeket, valamint beszélgetni a problémáról a szlovén barátokkal, akik számomra érdekesek, egyes folyamatokat már jóval korábban befejeztek.”
A fórumon Aleksandar Vučić szerb, valamint Sztevo Pendarovszki észak-macedón és Borut Pahor szlovén államfő beszélgetett el fiatalokkal arról, hogy mi várható a jövőben a szülőföldön maradás témájában.
Az észak-macedón elnök szerint a fiatalok az úgynevezett mini Schengen megteremtésével tarthatók itthon, a Nyugat–Balkánnak pedig a saját erőforrásait kell elkezdenie használni.
Szlovénia teljes mértékkel támogatja a mini Schengeni ötletét, ami segítséget jelenthet abban, hogy az Európai Unióval gördülékenyebb legyen az együttműködés és a régió fejlődése is lendületesebb legyen.
Aleksandar Vučić szerb államfő kiemelte, elsősorban a gazdasági kivándorlás a legnagyobb gond: „A mi legnagyobb problémánk abban van, hogy nem tudunk a fiataloknak boldogabb jövőképet biztosítani, ami a társadalmi környezet, illetve a múltbéli rossz politika következménye, amiből nem tudunk kikeveredni, nem tudunk új energiához és másfajta hozzáálláshoz jutni, mert a politikusok közül bárki mond valamit, például a mini-Schengennel kapcsolatban Szerbiában azt nagy Albánia megteremtésével kötötték össze, Albániában pedig fordítva, így az embereknek nem lehet kedvezni.”
A találkozó zárókonferenciáján Ana Brnabić szerb és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök a Nyugat–Balkán 2030-as jövőképét térképezi fel.
