Milyen lehet a mezőgazdasági termelők következő éve?
Jelentős kihívásokat hozott a 2025-ös év a mezőgazdaság számára. A tartós szárazság és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek komoly hatással voltak a termelésre, különösen a vetések alakulására. Ennek kapcsán a termelőket kérdeztük arról, hogyan sikerültek az idei vetések, illetve milyen tervekkel készülnek a következő évre.
A szélsőséges időjárás folyamatos alkalmazkodást és előrelátó tervezést igényel a mezőgazdasággal foglalkozóktól. Az idei évben a kukoricatermés jelentős károkat szenvedett a hosszan tartó szárazság következtében, míg a búza és az árpa bizonyult azoknak a kultúráknak, amelyek hasznot hoztak a termelők számára. Ennek eredményeként várhatóan egyre többen fordulnak ezen a növények felé, a kiszámíthatóbb és biztonságosabb hozam reményében. Horváth Kátai István: „Az idei évben az őszi vetések hoztak számottevő hozamot a többihez képest, mivel szárazság volt idén. Így a gazdák ugyanezekhez a kultúrákhoz fordultak. Mivel szárazabb volt a föld, a munkálatok is nehezebbek és költségesebbek voltak.”
Zöldell a határ, jelenleg az őszi vetések határozzák meg a képet. Az őszi repce esetében ugyanakkor sok termelő kivár, mivel továbbra is hiányzik a megfelelő talajnedvesség, bár egyes parcellákon már megindult a kelés. A gazdák abban bíznak, hogy a tél folyamán kisebb fagyok érkeznek, tavasszal pedig elegendő csapadék segíti majd a növények fejlődését. A határban jelenleg elsősorban búza és árpa található.
A piaci helyzet ugyanakkor kedvezőtlen: a nyomott felvásárlási árak visszaesést mutatnak, a búza ára például 20 dinár 20 parára csökkent. A termelők véleménye szerint, aki eddig kivárt, az várhatóan továbbra is kivár, míg mások kénytelenek ezen az áron értékesíteni a termést, amennyiben sürgősen forrásra van szükségük, különösen most, amikor a legnagyobb befektetések időszaka zajlik. Kobrehel Ervin: „A gazdaembernek az a jó tulajdonsága, hogy mindig optimista, így optimistán tekint a következő évre. Gondolom, hogy nemcsak Vajdaságban, hanem a környéken is, ha szétnézünk, látjuk, hogy gondok vannak a mezőgazdaságban. A többi termelő is nehéz helyzetben van. A gazdáknak valójában, ami befolyó haszon lép fel a gazdaságukban, elmondhatjuk, hogy az állami támogatás a vetőmagra, üzemanyag-visszaigénylésre és a terület alapú támogatásra. A többit vissza kell pumpálni a termelésbe. Ez sajnos évek óta így van. Reménykedjünk benne, hogy egyszer jobbra fordul.”
Az inputanyagok árai továbbra is rendkívül magasak, ami komoly terhet ró a termelőkre a következő gazdasági év megalapozásakor. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre többen mondanak le a kukoricatermesztésről, mivel öntözés nélkül sok térségben már nem termelhető gazdaságosan. Az öntözés lehetősége azonban számos helyen nem adott, a kútból történő vízhasználat pedig ivóvízpazarlásnak minősül, ezért hosszú távon nem tekinthető fenntartható megoldásnak.
