Munkaerőhiány a Balkánon - Ki szedi le nyáron a gyümölcsöt?
A legtöbben azért, mert az itteni bérek többszörösét is megkereshetik. Azonban nemcsak Szerbiára jellemző a munkaerőhiány, a környező országok mindegyike ezzel a gonddal küzd.
Sokan hallhattunk a főnökeinktől olyan mondatokat korábban, hogy ha valaki nem végzi jól a munkáját, akkor majd jön helyette más, vagy bárki örülne ekkora fizetésnek, hogy mindenki pótolható, hogy ha felmondasz, tíz másik jelentkezik azonnal a helyedre. Emlékeznek ezekre a mondatokra? Azért kérdezem így, hogy emlékeznek-e, mert állítólag ilyen beszólások már nem igazán hangoznak el egyetlen munkahelyen sem. Na, nem azért, mert megváltozott volna a munkahelyi kultúra vagy rájöttek volna az emberek, hogy tisztelni kell minden munkavállalót, hanem azért, mert már sehol, egyetlen munkahelyen sem dúskálnak a jelentkezőkben. Bizony, nincs már túlkínálat, sőt kifejezetten nagy munkaerőhiány van számos szektorban. És nemcsak Szerbiában, hanem az egész térségben, sőt egész Európában.
A hivatalos adatok szerint a februári átlagbér – ez a legfrissebb adat – nettó 94 125 dinár volt, míg a vendéglátóiparban ennek csak a kétharmadát kapták meg a dolgozók. Ezért nem is csoda, hogy ha alkalmuk van arra, hogy máshol keressenek munkát, ezt meg is teszik. Például a különböző tengerpartokon, hiszen Horvátországban, Montenegróban, de még Görögországban is nagy a kereslet a szerbiai munkaerő iránt, hiszen szerb nyelvtudással ezeken a helyeken nagyon jól lehet boldogulni.
A pincérek és a szakácsok általában 12 órás műszakokban dolgoznak, így – ha már végig kell dolgozniuk az egész napot – azt inkább valamilyen szép helyen több pénzért teszik. A koronavírus-járvány után már tavaly is nagyon fellendült a turizmus, idén pedig még nagyobb forgalomra számítanak a nyaralóhelyeken. A nagyobb forgalomhoz pedig még több szolgáltató, még több dolgozó kell, így a tengerparti éttermek és kávézók az idei évben is szinte végtelen számú munkavállalót tudnak felszippantani, a fizetés pedig havi nettó 1400 euró körüli. Az más kérdés, hogy októbertől kezdve megint nem lesz munka, de ezen majd ráérünk ősszel sopánkodni, vagy talán mégsem, hiszen akkor pedig már lassan indul a síszezon, így más régiókban, de ugyancsak jól fizető munkát találhat az, aki az idegenforgalomban szeretne elhelyezkedni.
Ahogy már említettük - de említeni sem kell, csak kinézünk az ablakon – közeledik a nyár. A nyárral pedig a mezőgazdasági munkálatok is sokasodnak. Számtalan hirdetést találunk már most is, ahol idénymunkásokat keresnek. Gyümölcsöt vagy zöldséget kell a legtöbb esetben szedni, mindezért pedig ötezer dináros napidíj, kétszeri vagy háromszori étkezés, útiköltség, de akár szállás is járhat. Az emberek mégsem tülekednek a gyümölcsösök környékén, sőt nagyon gyakran akár több száz kilométerről kell őket szállítani például Dél-Szerbiából Vajdaságba, hogy egyáltalán legyen, aki leszedi a meggyet vagy az almát. A termelők szerint a fiatalok lenézik ezt a fajta munkát, mindenki hűtött irodában szeretne dolgozni, a régi jó munkások pedig lassan kiöregednek. Pedig – ahogy említettük – keresni jól lehetne vele, hiszen ha ötezer dináros napidíjjal, étkezéssel, utazási költséggel és/vagy szállással számolunk, akkor akár ezer eurót is meg lehet vele keresni egy hónap alatt. Igaz, idénymunka, nem tart sokáig, de a minimálbérhez képest ez nagyon szép pénz. Dolgozni pedig minden munkahelyen kell.
Persze a munkaerőhiány nemcsak nyáron probléma. A hivatalos adatok szerint rengeteg építőipari munkás ment külföldre, így ebben a szektorban érezhető a legnagyobb hiány, de több ezer sofőrre is szükség lenne, emellett egészségügyi dolgozókból, pékekből és hentesekből is hiány van, arról nem is beszélve, hogy minden területen a JÓ szakemberek hiányoznak a leginkább, hiszen, akik tudtak és akartak élni a lehetőséggel, azok már mind külföldön vannak.
Azért maradt egy kérdés a végére: ha ilyen nagy a munkaerőhiány, akkor miért van a hivatalos adatok szerint mintegy 300 ezer munkanélküli Szerbiában? Ahogy mondani szokták: ez már egy másik történet, és ezt a rejtélyt nem mi fogjuk megoldani.






