A nagy árrések felelősek a magas árakért

Azt állítják, hogy a kereskedők aránytalanul sokat keresnek a tejtermékeken. Az elkészített elemzésekből az látszik, hogy a kereskedelmi láncok nagyon arrogánsan viselkednek, hiszen az árrések 30-50 százalék között mozognak, míg az EU-ban a tejtermékeknél 5-8 százalék. A kormány által néhány napja megalakított Országos Fogyasztóvédelmi Tanácsnak jobban láthatóvá kell tennie, hogy ki mit és hogyan dolgozik. A kereskedők bevétele egyelőre üzleti titok. Tomislav Momirović szerb kereskedelmi miniszter véleménye szerint az árrés egy dolog, a jövedelmezőség pedig egy másik. Ezért megtörténhet, hogy nagy az árrés, de alacsony a jövedelmezőség. Ha megnézzük a kiskereskedelmi láncokat, akkor azt látjuk, hogy nem igazán magas a jövedelmezőség, ők ugyanúgy viselik a kelet-európai háború következményeit, mint a termelők – mondta Momirović. A következményeket pedig a fogyasztók is viselik.

Március végéig befagyasztott áron vesszük az olajat, lisztet, cukrot. Amikor a szerb kormány a közelmúltban feloldotta egyes sertés- és csirkehúsfajták árkorlátját, a kereskedőket arra is kötelezték, hogy 10 százalékra csökkentsék a hús árrését. Az, hogy megszűnt a csirke- és sertéshús árának korlátozása, nem vezetett nagyobb áremelkedéshez, néhol még olcsóbbak is lettek. Momirović szerint meg kell védeni az embereket, de ez egyáltalán nem egyszerű. Tisztában vagyunk az inflációval és az áremelkedéssel, de igyekszünk megfizethető árakat biztosítani polgáraink számára, mindenekelőtt az alapvető élelmiszerek esetében. Bizonyos cikkekre vonatkozóan feloldottuk a korlátozásokat. Ha a feltételek adottak, mindenhol töröljük, mert nem az árszabályozás a célunk, hanem a szabad piac megteremtése – ez egyszerűen nem működik már sehol Európában. Hagyjuk, hogy a piac szabályozza az árakat, ahogy Európában mindenhol – mutatott rá a miniszter.