Nem kaptak elegendő esőt a Szabadka környéki termőföldek
Nem kaptak elegendő esőt a Szabadka-környéki termőföldek. A kukoricák és a napraforgók továbbra is szomjaznak. A gazdák beszámolója szerint négyzetméterenként még több 10 milliméternyi csapadékra lenne szükség. Bajmok és Györgyén környékén hullott a legtöbb eső, ott mintegy 30 millimétert mértek. Királyhalmon ötöt, míg Ludason alig 3 milliméter csapadék esett négyzetméterenként.
A júniusi aszály után, amikor egy csepp eső sem hullott, július második hetének elején szinte áldásként érkezett a csapadék az észak-bácskai földekre. Azonban ez korántsem elegendő. A kukorica, de még a napraforgó optimális fejlődéséhez és a kielégítő hozamokhoz elengedhetetlen lenne még több csapadék.
Aladics Tibor, termelő, Ludas: „Látszik is, hogy a napraforgó már az alsó leveleket teljesen eldobálta, sülnek felfelé, a kukoricákról nem is beszélve, szegénykék, ott egyesek már katasztrofális állapotban vannak. A tegnapi nap folyamán volt egy nagyon nagy előkészület, óriási széllel, de a végeredmény csak egy 2 literes csapadék mennyiségre jutott. Kémlelem az eget, mára is a mobiltelefonok mutatnak bizonyos csapadékot. Itt most már csak a Jóistent tudjuk kérlelni, hogy végre szánjon meg bennünket és legalább egy 10 liter esővel ajándékozzon meg, meg aztán még tízzel és még tízzel.”
A csapadékmentes júniust követően szinte már kritikussá vált a helyzet vidékünkön, kiváltképp a kukorica esetében, számolt be Bognár Pásztor Hajnalka, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja.
„A kukoricával van a legtöbb gond. Évek óta gondot okoz a termesztése, és úgy tűnik, hogy az utóbbi időben is gondot jelent majd és csökkentik a termelők az arányát a vetésstruktúrában, de még mindig kell, hogy legyen, mert az állatok tápláléka. A termelők próbálkoznak, úgy tűnik, hogy öntözés nélkül nem nagyon lehet kukoricát termeszteni vidékünkön. Egyre szárazabb a klíma, vagyis viszontagságosabbak az időjárási feltételek.”
Felmerül a kérdés honnan történjen az öntözés? Fúrt kutakból, vagy a 15 ezer hektáron elterülő Tisza–Palics csatornahálózatból? Az utóbbi a zentai, a magyarkanizsai, a szabadkai és a topolyai önkormányzatok területén mintegy 35 ezer hektár termőföld öntözését teszi lehetővé. A szakemberek úgy vélik, az ivóvíz megóvása szempontjából észszerűbb lenne a csatornahálózat használata.
