Növelni kell a szerbiai húsmarha állományt
A húsmarha tenyésztés előnyei miatt egyre több vajdasági állattenyésztő érdeklődik az ágazat iránt. Kopasz Kornél, állattenyésztő, Kevi: „Jó hízási genetikával rendelkeznek, minőségi árut tudunk előállítani és a távolabbi cél, hogy külföldön adjuk el az élő jószágot.”
A húsmarhák kevesebb munkaerőt és kevesebb takarmányt igényelnek, valamint az egészségügyi ellátásuk is jóval olcsóbb. Bálint Jenő, elnök, Húsmarha Tenyésztők Egyesülete, Vajdaság: „Sokkal jobb értékesíteni az utódokat, tehát a hízóbika alapot, a borjút és a vágótehenet is, mivel minden tehén előbb utóbb a vágóba jut. A vágótehenek ára is sokkal jobb, mint a tejtermelő teheneké.”
Szerbiában a húsmarha tenyésztés még csak kialakulóban van, miközben a környező országokban már évtizedek óta jól működik az ágazat. Bujdosó Márton, elnök, Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete: „Összességében mintegy 150-160 ezer között van a húsmarha tehénlétszám Magyarországon. Ez a rotációs rendszerben benne lévő állomány.”
A szakemberek szerint a külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy Szerbiának érdemes lenne a húsmarha állomány növelésére fókuszálnia. Nagy Miklós, elnök, Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége: „Az elmúlt 20-25 évben nem csak az, hogy csökkent a marhaállományunk, hanem egyszerűen mindenki a tejelő fajtákat választotta, hiszen arra volt kereslet.”
Juhász Attila szerbiai mezőgazdasági államtitkár arra emlékeztetett, hogy az ország több piacon is vámmentesen tudja értékesíteni a marhahúst: „A gazdasági diplomácia elérte azt az eredményt, hogy ezeket a lehetőségeket megnyitottuk a gazdák számára. De ahhoz, hogy ezekre a piacokra tudjunk szállítani, kellő mennyiségű jószág kell.”
A kiviteli szerződések megkötése után nőtt a vágójószágok értékesítési ára - mondták el a konferencián résztvevő gazdák. A minőségi hízóbikáért akár 2,3 eurót, a vágótehénért pedig 1,6 eurót is kifizetnek a felvásárlók kilogrammonként. A tejelőmarhák értékesítési ára 1 euró körül mozog.
