Olcsón a gazdától, drágán a hentestől?
Egy családi bevásárlás után gyakran az az érzésünk támadhat, hogy a hús lassan luxuscikknek számít. Egyre több olyan háztartás van, ahol kétszer is meggondolják, hogy mennyi hústerméket fogyasztanak heti szinten. 2025 első negyedében a gazdák kicsivel több pénzt kaptak az élősúlyban lévő jószágokért 2024-hez viszonyítva, de a drágulás még mindig messze elmarad a bolti vagy a hentesüzletekben tapasztalt áraktól.
Angyal Emese, eladó: „Nekünk is muszáj a feldolgozott húsok árát megemelni, hiszen a munkásoknak dolga van vele. Le kell vágni, fel kell dolgozni, és nekünk azt be kell szállítani az embereknek. A vásárlók zöme nem szokott panaszkodni az ár változásokra, hiszen látják, hogy minden nap friss árut hozunk be.”
Az egyik hentesüzletben marhahúst csont nélkül 1490 dináros kilogrammonkénti áron tudjuk megvásárolni, a marhakarajnak 950, az oldalasnak 880 dinár az ára. Csülök 500 dinárért kapható, egy kiló disznótoka pedig 450 dinár.
Kovačić Tina, hentes: „Igen, sajnos változtak az árak. Minden megdrágult, az emberek nincsenek megelégedve. A comb kilója 900 dinár, ami soha nem volt ekkora. A karaj és nyak 780 dinár, az oldalas 770 dinár, májpástétom 600 dinár, a kásás hurkáért 400 dinárt kell fizetni. Az maradt ugyanazon az áron. Friss kolbász 850 dinár.”
Császár szalonna és comb is kapható a szabadkai Tejpiacon található henteseknél 820 dináros áron, és ugyanennyiért kapható a darált hús kilója is. Csevapot 880 dinárért tudunk vásárolni. Aki rögtön az asztalra szeretné tenni a finomságokat, annak lehetősége van sült malacot venni 1800 dinárért, csülköt pedig 1000 dináros kilogrammonkénti áron.
A szakemberek szerint a külföldi behozatal is nagyban befolyásolja az árak alakulását.
Karai László, közgazdász: „A tavalyi évben 50 ezer tonna nyers húst hoztak be Szerbiába, tudván azt, hogy Szerbia eddig és az előző országok is húskivitellel, mezőgazdasági termékek kivitelével foglalkoztak. Ez most egy nagy változás. Ez a behozatal pedig valamilyen módon meghatározza az árakat is, és azok amelyek már egyszer képződtek, azokat nagyon nehéz visszaszorítani, nehéz módosítani alacsonyabb szintre.”
A jelenség nemcsak a gazdáknak és a vásárlóknak okoz fejtörést, hanem hosszabb távon az egész élelmiszerpiac számára is. Ha a termelők nem kapnak tisztességes árat, kevesebben tartanak majd jószágot, és még inkább az importhús kerül előtérbe. Emiatt pedig tovább drágulhat a hétvégi pörkölt.
