Szakképzettség- és tehetséghiány: helyzetkép Európáról és Magyarországról
A munkaerőhiány a politikai és gazdasági diskurzusok középpontjába került, mint az európai munkaerőpiacokat – és ezzel együtt a hosszú távon a gazdasági növekedést is – leginkább befolyásoló és meghatározó jelenség. A jelentős munkaerőhiányt mutatja, hogy az Európai Unióban az üres álláshelyek aránya járvány utáni csúcsát 3%-on érte el 2022 második negyedévében. Hazánkban is erős a munkaerőhiány (az üres álláshelyek aránya 2,4% volt a tavalyi harmadik negyedévben), de számos más EU-tagországban magasabb szintet ér el.
Az európai munkaerőpiacon kevés a szakképzett (vagy speciálisan képzett) munkaerő, különösen egyes szektorokban. Az olyan ágazatok, mint az építőipar, az egészségügy és a tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika, különösen az IKT 2022-ben a leginkább érintettek közé tartoztak. Fontos látni azt is, hogy a szakképzettség hiánya minden képzettségi szinten jelen van, és várhatóan mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokban fennmarad. Egyes szakmákban a munkaerőhiányt a szükséges zöld és digitális átállás miatt kialakuló készség- és foglalkoztatási igények is súlyosbíthatják.
Az Eurobarométer 2023. novemberi felmérése szerint az EU kis- és középvállalkozásai számára a szakképzettséghiány és tehetséges munkavállalók megtalálása az egyik legsúlyosabb probléma. Magyarországon is - az EU egészéhez hasonló mértékű - nehézségbe ütközött a megfelelő készséggel rendelkező munkatársak keresése.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány teljes cikke az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.oeconomus.hu/irasok/szakkepzettseg-es-tehetseghiany-helyzetkep-europarol-es-magyarorszagrol/
