Szaporodik a méhészek gondja
Mivel Szerbiában a méz az egyik leghamisítottabb termékké vált, többen már felhagytak a méhészkedéssel, akik pedig maradtak, sokat küszködnek az eladással, hiszen a minőségi termékek nehezen tudnak versenybe szállni az olcsó hamisítványokkal. Nem csak Szerbiában van ez így. Az Európai Bizottság közleménye szerint az importált méz 50 százaléka hamis.
Mézhamisításról egykor csak elvétve lehetett hallani. Manapság pedig a hamisított termékektől hemzseg a piac. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy globális szinten csak minden harmadik tégelyben van eredeti méz. A Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének kutatása szerint is a méz a harmadik leghamisítottabb termék a piacon. A szakemberek szerint egyes hamisítványok már annyira jól tükrözik az eredeti méz állagát, hogy még ők sem veszik észre a különbséget, csak laboratóriumi vizsgálattal.
Slađan Rašić, a Szerbiai Mézminőség-vizsgáló Társaság elnöke: „Nem fogják elhinni, de mondhatni igazi varázslók a hamisítók, olyan szakembereket vernek át, akik több mint 30 éve foglalkoznak méhészkedéssel és mézzel, mint például én. Egyszer, amikor külföldön voltam egy ember megkért, hogy válasszam ki melyik az igazi méz, választottam, erre az ember megmondta, hogy ez tiszta hamisítvány.”
Öt évvel ezelőtt hét euró volt egy kilogramm méz felvásárlási ára, most pedig három. Ez pedig megint csak a hamisítók malmára hajtja a vizet. A méhészek szerint egy üveg természetes méz piaci ára nem lehetne 1000 dinár alatt, ugyanis csak ez az összeg felett beszélhetünk egy kis jövedelemről.
Đorđe Radovanović, méhész: „Sok méhészt ismerünk, különösen apám, aki sok méhészt kinevelt, de sajnos sokan közülük pár év után felhagytak vele, mert nehéz jól kihozni a számadást.”
Amellett, hogy az ágazat jövője kérdéses a hamisítványok és a piaci viszonyok miatt, jogosan merül fel ilyenkor a fogyasztókban is a kérdés, hogy akkor kitől és hol lehet minőségi mézet vásárolni. Holló Antal, 1990 óta méhészkedik, szerinte az első és legfontosabb a bizalom, olyan méhésztől kell vásárolni, akit ismerünk. Ezt követi a deklaráció. A méz állaga is árulkodó lehet, fontos figyelni a kristályosodást.
„Meghatározott idő után, attól függ, hogy milyen arányban vannak a természetes cukrok, a szőlőcukor és milyen hőfokon tárolják be kell, hogy kristályosodjon, tehát egy más állapotba kell, hogy jusson. Nem szabad, hogy folyékony maradjon.”
Jelenleg Szabadkán és környékén a termelői mézek közül a napraforgó és olajrepce mézért 800 dinárt kérnek a termelők, a mezei virágméz és a selyemfű 900, a hárs 1000, az akác pedig 1200-1300 dinár között mozog. A méhészek szerint az árak már évek óta alacsonyak, így aki becsületes, nem tehet szert nyereségre a tisztességtelen verseny miatt. Nem csak Szerbiában van ez így. Az Európai Bizottság közleménye szerint az importált méz 50 százaléka hamis. Ezért is alakult meg az Európai Méhészeti Szövetség. Szerintük megfelelő intézkedéseket kell hozni a hamis méz ellen, új módszerekre és laboratóriumokra van szükség, hogy a piacról eltűnjön a hamis méz.
