Szerbiában 3,8 százalékról 4,6 százalékra ugrott az infláció júniusban
Az élelmiszerek és az energiaárak növekedése az elmúlt időszakban mindenki számára érezhető volt. A szakértők elsősorban ennek tudják be a 4,6 százalékos inflációt. Zombori Imre, közgazdász szerint az aszály és a termelési költségek drágulása is szoros összefüggésben van a gyenge mezőgazdasági hozammal. Ennek egyik hatása lehet a hazai pénzromlás is.
Zombori Imre, közgazdász: „Nálunk Szerbiában 28 százalékát teszi ki a fogyasztói kosárnak az élelmiszer. Ennek átlagosan az ára 4,6 százalékkal nőtt. Ezek közül a gyümölcs ára 30 százalékkal, a zöldségeké 11 százalékkal. A világpiaci árak növekedése miatt nőttek az olyan behozatali termékek, vagy alapanyagok, mint a csokoládé, kakaó, cukor, tea, kávé és a hasonló termékek.”
A szakértő elmondta továbbá, hogy a 4,6 százalékos infláció globális szinten sem elhanyagolható. Azonban nem vagyunk egyedül: míg az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban az általános árszínvonal emelkedése épphogy meghaladja a 2 százalékot, Magyarország és Szlovákia is hasonló cipőben jár, mint mi. Európában csak Románia és Észtország előzi meg Szerbiát, 5,7 és 5,2 százalékos inflációval.
Az élelmiszerárak növekedése mellett az energiaárak emelkedése is jelentős. Velimir Lukić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a szerb közmédia műsorában reagált a megemelt autópályadíjakra, valamint arra, hogy október 1-jétől várhatóan 7 százalékkal drágul az áram Szerbiában.
„Muszáj korrigálni az árakat, és ezt az ország inflációs rátája és természetesen a vállalat különböző beruházási tervei között kell egyensúlyba hozni. Ha egy vállalat többet kíván befektetni, mint a Szerbiai Villanygazdaság, aminek meg kell történnie, különösen a megújuló energiaforrások terén, akkor természetesen várható, hogy ez az áremelkedés a beruházásokba kerüljön át. Ha a szerbiai utakról és útdíjakról beszélünk, láthatjuk, hogy épülnek az utak, tehát ezt valahogy finanszírozni kell.”
Annak kapcsán, hogy a mostani infláció hosszútávon csökkenhet-e, a szakértő elmondta, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank előrejelzése szerint az év második felében megközelítheti a 3 százalékot, azonban nem tudhatjuk biztosan mit hoz az ősz, mivel a kukoricahozam várhatóan idén sem lesz a legjobb.
