Szerbiai gyümölcs a külföldi piacon

Csökkent a gyümölcskivitelből származó jövedelem a korábbi évekhez képest Szerbiában. Tavaly már jelentősen kevesebb gyümölcsöt szállítottunk külföldre, elsősorban amiatt, hogy az orosz piac nagy részét más módon látják el, és nagy gondot jelent az ukrán áru is, amely szabadon és olcsón eljuthat az Európai Unió országaiba. A gyümölcstermelőknek egyre kevésbé jövedelmező a munka. Vannak, akik fel is számolják az ültetvényeiket.

Nem nagyon éri meg gyümölcsészettel foglalkozni az utóbbi időszakban. Itt van az a hatás, hogy az időjárás mindenféle viszontagságai miatt nem biztos, hogy jó, megfelelő a termés és olyan lesz a hozam, amilyet szeretnének. De nemcsak ez befolyásolja a dolgokat, a nemzetközi piaci helyzet is. Például az ukrajnai gyümölcs mindenhova el tud jutni. Vajon eljut-e az itteni, vajdasági termelők gyümölcse külföldre? Egyre kisebb a külföldi piac.

A noszai Kaszap Szabolcs és családja főleg almát termeszt. Azt mondja, amilyen az időjárás, olyan a gyümölcs is. Próbálják kivédeni az időjárás viszontagságait. Amikor szárazság van, öntöznek, a jégeső ellen pedig jégvédelmi hálót használnak az almásban.
 
A gyümölcstermesztés lefelé ívelő ágon van – mondja a noszai termelő, aki szerint az itteni alma a hazai piacra nagyon sok, és ráadásul még import is létezik: behozzák az almát más országokból. Kivitelre lenne szükség, kiszállítani a gyümölcsöt például Oroszországba. Kaszap Szabolcs: „A tavalyi évben volt minimális kivitelre. Gála almát adtunk el külföldre, amit Oroszországba szállítottak el. Az első kamion áru, ami elment, az még nyereségesen ment el, a második-harmadikat már kényszerből adtuk el. Fogalmazzunk úgy, hogy szinte nyereség nélkül.”

Kaszap Szabolcs azt mondja, bár idén is keresik az almát külföldön, de megint csak nyomott áron, amennyiért már nem éri meg előállítani. A költségek magasak, a hűtés is sokba kerül, ez pedig azt jelenti, hogy 2-3 éve nem térül meg az a sok pénz és munka, amennyit belefektetnek a termelésbe, nem csoda hát, hogy többen felszámolták a gyümölcsültetvényeiket. Ők maguk most az Európai Unió felé próbálnak nyitni, de ez nagyon nehézkesen halad előre. Új piacok kellenek, mert bár 6-7 évig jó volt az export Oroszországba, azóta azonban változott a helyzet.

Tavaly Szerbiában 400 ezer tonna alma termett, és jelenleg úgy néz ki, hogy ebből 100 ezer tonna a nyakunkon marad. A királyhalmi hűtőházban még mindig van alma. Bite Tünde, hűtőház-igazgató, Királyhalom: „Tavalyi termés, amit tulajdonképpen az orosz piacra szállítunk, csak az a gond, hogy júniust írunk, és még mindig két teli kamránk van. Lehet Oroszországba szállítani, csak nagyon sokat kell várni a határokon, és a kamionosok nem vállalják tulajdonképpen, csak nagyon nagy pénzekért. Az unióba próbáltunk, Magyarországra nem kellett az áru, igazából az alma. Próbálkoztunk Romániával. Románia valahogy megy, de úgy hogy közvetítőkön keresztül, a kereskedőkön keresztül. Romániába is jut alma, csak nem direkt a Prima szállít. Mi direkt Boszniába szállítottunk egyedül ki.”

Az alma jelenlegi ára 30 eurócent, plusz a válogatás és a csomagolás költsége, ami összesen 40 eurócentes árat jelent. Ezon felül kezdődik a haszon – mondják a gyümölcsészek. Ha pedig nincs haszon, mert külföldön sem adják meg az elvárt árat az áruért, akkor másban keresik meg a számításukat. Emiatt is csökkent tavaly a szerbiai gyümölcskivitel a korábbi évekhez képest.

Karai László, közgazdász: „407 ezer tonna gyümölcsöt vitt ki Szerbia 2023-ban, míg 2022-ben ez jóval nagyobb mennyiség volt. Értékben ez 770 millió euró 2023-ban, és 2022-ben ez 893 millió euró volt. Tehát ez igen nagy különbség. Itt nagy gond van az almakivitellel, ugyanis az orosz piac az utóbbi időben 50 százalékkal lecsökkent.”

Lengyelország is konkurenciát jelent, az ukránoknak pedig kifejezett előnyük van, hiszen az ő gyümölcsük szabad utat kap az EU-felé, dömpingárat kialakítva, ami a szerbiai termelőknek nagyon nem felel meg. A gyümölcstermelés túl drága, nem költséghatékony.

Emellett újabb külföldi piacokra lenne szükség. Kecsegtető lehetőség, hogy Szerbia Kínával megkötötte a szabadkereskedelmi egyezményt, amely július elsejétől lép hatályba. Az arab országokban is látnak kiviteli potenciált. Szaud-Arábiába már szállítottak ki gyümölcsöt, de egyelőre csak kisebb mennyiségeket.