Tovább emelkedhet az üzemanyagok ára a töltőállomásokon

Az iráni konfliktus elhúzódása miatt Európának és Szerbiának is át kell gondolnia honnan tudja beszerezni a kőolajat.

Meghaladta a hordónkénti 90 dollárt is a Brent olaj ára a világpiacon. Elemzők figyelmeztetése szerint a Szerbiában is alapanyagként használt keverék beszerzési ára a tőzsdéken egészen 150 dollárig emelkedhet, ez pedig komoly árnövekedést okozhat nemcsak az üzemanyagok terén, hanem a kapcsolódó termékeknél is, például a kenőolajoknál, a mezőgazdaságban és a műtrágyagyártásban.

A világ öt legnagyobb olajmezője a Perzsa-öböl mentén található. A régióban már többször előfordultak zavarok az olajpiacon – a jom kippuri háború, az iráni forradalom, az Irán–Irak-háború és Irak Kuvait elleni inváziója idején, de most először fordul elő, hogy a térség szinte minden országában egyszerre jelentkeznek nehézségek. A világ olajkereskedelmének jelentős része a Hormuzi-szoroson halad át, ezért minden instabilitás ezen a területen komoly globális következményekkel jár.

Szerbiában állami beavatkozás mellett a benzin és a dízel ára három dinárral nőtt, de a szakértők a további áremelkedést jósolnak. Javaslatuk szerint az üzemanyag árában szereplő jövedéki adó csökkentésével lehet az árakat a benzinkutakon kordában tartani. Becslésük szerint a jelenlegi, mintegy 50 százalékról akár 20 százalékig is lehet fokozatosan csökkenteni a járulékokat, azonban minden adócsökkentéssel figyelembe kell venni az állami költségvetés stabilitását.

A rövidtávú energetikai gondok áthidalására az ország úgy dönthet, felhasználja stratégiai tartalékait. Szerbia az elmúlt években jelentős mértékben bővítette tárolókapacitásait, főként a Szerbiai Kőolajipari Vállalat körüli bonyodalmak árnyékában. A szakértők szerint azonban ez egy meglehetősen kockázatos lépés lenne, ami több veszélyt hordoz magában.

Biztosabb megoldást jelentene az ellátási gondokra az ország számára a megújuló energiaforrások bővítése, amelyre létezik stratégiai fejlesztési terv, a jelenlegi csupán 5 százaléknyi részesedésről 45 százalékra emelnék hosszú távon.

Szerbia és Európa számára új ellátási útvonalakat kell találni. Az egyik alternatíva a Szaúd-Arábia keleti és nyugati részét összekötő, a Vörös-tengerhez vezető olajvezeték, de ennek kapacitása már szinte teljesen ki van használva. Európa más beszállítók felé is fordulhat, például Norvégia, Líbia, Algéria, Nigéria, Angola, valamint a Kaszpi-tenger térségének termelői, Azerbajdzsán és Kazahsztán felé.