Újragondolt energiahatékonyság: könnyebben érthető címkék a boltokban
A mindenki által ismert, de csak kevesek által értett szín és betűkódok leegyszerűsödnek, valamelyest. Az intézkedést Szerbia is követi, főként azért, mert az elektromos készülékek túlnyomó többsége külföldről kerül az országba.
Mindenki ismeri ezeket a jelöléseket. Főként háztartási gépeken és televíziókon találkozhatunk velük, de ha jobban megnézzük a termékek csomagolását, akkor szinte minden olyan árun rajta van, ami elektromos áramot fogyaszt. Az emberek nagy része nem is tudja, hogy a színek és a betűk mit jelentenek. Annyi azonban elég, hogy a zöld A a jó, a piros G a rossz. Az egyik azért mert spórol, a másik azért, mert sok áramot fogyaszt.
A skála, amely július elsejéig volt érvényben, bizonyos termékeknél különbséget tett még a legtakarékosabb készülékek között is. Az A energiahatékonysági besoroláson felül volt még A+, A ++, sőt A+++ kategória is. A kevésbé spórolós gépeket B, C, D, E, F és G kategóriákba sorolták. Ha tüzetesebben átolvassuk mi alapján is skatulyázták be a háztartási gépeket, akkor azt látjuk, hogy az éves fogyasztást számolta ki a gyártó, ami viszont nem minden esetben hasznos információ. Egy pályakezdő, egyedülálló fiatal jóval kevesebbet mos, főz vagy tisztálkodik éves szinten egy kétgyermekes családnál.
Bóni Armand, vállalkozó: „Nagy eltérések lehetnek. Ez függ kategóriától is. Az unió ezt azért vezette be, hogy pontosabb adatot adjon a vásárlóknak, hogy egy gép milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Régebben az volt, hogy A++ vagy A+++ és nagyon sok termék ebben a jó kategóriában volt, most szigorítottak ezen, még precízebben szemléltetik ezeket a különbségeket. Mintha egy osztályban lenne sok jó tanuló, ha pedig jön egy új tanár, akkor, szigorúbban kezd osztályozni, akkor nem lenne annyi ötös tanuló és kijönnének a különbségek a tudásban.”
Az új rendszer szerint a skála A-tól G-ig terjed, valamint egy telefonnal vagy okos eszközzel leolvasható QR kódot is tartalmaz. Ennek segítségével elérhető minden technikai paraméter, amely a hétköznapi felhasználó, vagy még a tudatos vásárló számára is fontos lehet, például a víz és a mosószerhasználat is. Ezen túl nem az éves fogyasztást tüntetik fel, hanem azt az árammennyiséget, amelyet az adott gép 100 ciklus alatt elfogyaszt. Ez alapján már könnyebben saccolhatjuk meg, hogy mennyire is pörgeti fel a villanyórát az új készülék.
„Akár lehet 30 százalékos a fogyasztás, mondjuk egy szárítógépnél, amit nem használunk állandóan. Ott már nagy különbségek lehetnek egy fridzsiderhez képest, ami állandóan be van kapcsolva és folyamatosan dolgozik.”
Az átlagfogyasztó számára ezek a változások nem okoznak majd nagy fejtörést, továbbra is az A a jó, a G pedig a kevésbé jó. Az Európai Unióban 2030-ig kell elvégezni a fokozatos átállást és a szerbiai törvényhozás is minden bizonnyal ilyen szabályozást hoz. Addig pedig meg kell szoknunk, hogy a boltokban a régi és az új jelzésekkel is találkozhatunk.
