A vajdasági állattartók még kitartanak
Az extrém hőség idén is komoly kihívást jelentett a termelők számára. A nagy szárazság miatt a kukorica több helyen felsült, így ebből a növényből takarmány csak minimális mennyiségben lesz. Akadnak gazdák, akik már átálltak más takarmányozási módszerre. Kecsenovics János, tenyésztő, Csantavér: „A mi gazdaságunk egyelőre nem csökken, egyelőre stagnál, nem mondhatjuk, hogy szaporodik, azt sem, hogy fogy. Megy a saját folyamata szerint, a kis borjakat felneveljük, felhizlaljuk, tovább tenyésztjük az üszőket, a skart teheneket eladjuk, azok helyére betesszük az új vemhes üszőket. Ez a körforgás megy, mindaddig, amíg nem lesz olyan nagy mennyiségű a takarmánykiesésünk, hogy nem tudjuk őket ellátni, mert amennyiben odajutunk, hogy nem tudjuk ellátni az állatokat, akkor muszáj lesz csökkenteni.”
A tej alacsony felvásárlási ára, a drága és hiányos takarmány, valamint a munkaerőhiány mind hozzájárulnak az állatállomány csökkenéséhez. A vajdasági gazdáknál is csökkent a jószágok száma, de nem jelentős mértékben.
Engi Norbert ludasi sertéstenyésztő szerint az állatbetegségek és a nagy szárazság viszont komoly problémákat okozott. A kalászosok jól termettek idén, így ez némiképp enyhíti a helyzetet. „Jelen pillanatban körülbelül 220-230 darabot számlálunk, ez évi szinten 500-600 hízót hoz ki a farmról. A sok kalászosnak köszönthetően egész évi takarmányt tudunk biztosítani. El kell mondani, hogy az aszályos időszak végett a kukoricát szinte ki kell vonni a forgalomból, mert most is van kevés vetés, de sajnos nem jó a kilátás, termés nagyon kevés lesz, úgyhogy szinte meg kell tőlük vonni.”
Amennyiben az időjárás a következő években is kedvezőtlen lesz a növénykultúrák számára, a vajdasági gazdák is kénytelenek lesznek csökkenteni az állatállományt, és a kukorica, illetve a napraforgó helyett más növényeket termeszteni.
