Vegetáriánus étrendre kényszeríthet az élelmiszerhiány

A katasztrofális élelmiszerhiány elkerülése érdekében a bolygó lakosságának majdnem teljesen át kellene állnia a vegetáriánus étrendre a következő negyven évben – vélik a világ vezető vízkutatói. Az emberek jelenleg állati eredetű termékekből nyerik fehérjeszükségletük nagyjából 20 százalékát, ezt az arányt körülbelül 5 százalékra kellene csökkenteni, hogy elegendő táplálék jusson a 2050-ig várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének – idézte a Stockholmi Nemzetközi Vízintézet szakembereinek jelentését a The Guardian című brit napilap. Az ENSZ már megkezdte a felkészülést egy öt éven belül lehetséges második globális élelmiszerválságra. Bizonyos gabonafélék ára június óta majdnem 50 százalékkal emelkedett a nemzetközi piacokon, az Oroszországot és az Egyesült Államokat sújtó aszályok, valamint az ázsiai monszunok miatt. Az afrikai Szahara déli részén húzódó Száhel-övezetben már most több mint 18 millió ember küzd komoly élelmiszerhiánnyal. A vegetarianizmusra való áttérés egyike azon lehetőségeknek, amelyekkel növelhető az élelmiszertermelésre fordítandó vízmennyiség az egyre inkább kiszámíthatatlan éghajlati viszonyoktól sújtott világban – húzták alá a kutatók. Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. 900 millió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés folyamatosan növekszik – mutattak rá a szakemberek. Az ENSZ előrejelzése szerint a század közepére 70 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést. Ez további nyomást helyez a már most erősen igénybe vett vízkészletekre, amelyeknek jelentős részét a következő 30 évben várhatóan 60 százalékkal növekvő globális energiaigény kielégítésére, illetve a jelenleg még elektromos áram nélkül élő 1,3 milliárd ember ellátására kell fordítani – hangsúlyozták a kutatók. A jelentés megjelenését a szokásos évi stockholmi víz-világkonferenciához időzítették, amelyen politikusok, ENSZ-szervezetek, nem kormányzati szervek és 120 országból érkezett kutatók vitatják meg a globális vízellátás problémáit.