Víz és csapadék nélkül nincs növénytermesztés sem

Így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül vonulnak át az Alföldön.

Az ELTE kutatói megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott 2022-ben. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.

A magyar kutatók ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan. Ahogy a szakemberek is megjegyezték, önmagában ez a javaslat nem új, de az az elem már igen, hogy a tájban, lényegében az eredeti szerkezetét visszanyerő talajban tárolt víz nyári, hőhullámok idején is stabil elpárologtatása hozzásegíthet a zivataros ciklus meghosszabbításához, ami a mezőgazdasági termelésben tartott területeken is érezhető többletcsapadékot eredményezhet a legkritikusabb nyári hónapokban, a szárazabb, melegebb években is.

Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a párologtató területek az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb aranykorona értékű földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.