31 éve hunyt el az olasz zene atyja, Domenico Modugno
A szerzeménye szülővároskájában született. A legenda szerint a Dél-Olaszország tengerparti ékkövének is tartott Polignano a Mare szirtjeiről a kék habok közé ugráló, szinte repülő emberek ihlették a dalt. Azóta sziklaugró versenyt is szerveznek ott. A szobra pedig karjait a magasba emelve öleli át szeretett szülővárosát.
A Sanremói Dalfesztivál legendája, aki négyszer vitte el a énekesek és dalszerzők seregszemléjének legrangosabb elismerését. Először 1958-ban majd 1959-ben. Azt követően pedig 1962-ben és 1966-ban. Ő volt az első előadóművész, aki idegen nyelvű szerzeménnyel Grammy-díjat nyert az Amerikai Egyesült Államokban. Az elismerést a már említett Volare hozta meg a számára, amely azóta is a legtöbbször feldolgozott olasz dal. A magyar származású amerikai-kanadai rádiós, újságíró, előadó, Apatini Gyula is énekelte.
Számos filmben szerepelt. Karrierje elején Mimo volt a beceneve, pont az egyik alakítása nyomán. A hetvenes években pedig a Hegedűtanár című filmjével hódította meg a közönséget.
Később betegsége, részleges paralízise okán egy időre visszavonult a zenétől. Azután ismét a színpadra állt. Politikusként is tevékenykedett. A mozgássérültek és a paralízisben szenvedők jogaiért szállt síkra. Egy olaszországi elmegyógyintézet piszkos ügyeit is sikerült feltárnia. Felesége mondta róla korábban, hogy igazán huncut volt világéletében, de jó szándékú ember. Nem volt semmilyen botránya.
Korábban egyik közeli barátja, a Magyarországon élő Romeo Dell'Amico beszélt a Pannon RTV-nek az olasz zene emblematikus alakjáról. Akkor elmondta, hogy Domenico Modugno közeli barátja volt. Kollégájáról azt nyilatkozta, hogy emberségből jelesre vizsgázott. Segítette pályatársait. Nem volt irigy senkire.
A korábbi beszélgetést az alábbi linket hallgathatják vissza.
