Az Abigélt vitte színpadra a Színes Szilánkok Diákszínpad

A történet a második világháború idején, egy lányinternátusban játszódik, ahová Vitay Georginát apja biztonsági okokból küldi. Az iskola falai között Georgina szembesül az árulás, a barátság és az önfeláldozás kérdéseivel, miközben a rejtélyes Abigél szobra különös szerepet játszik az intézet életében.

Az Újvidéki Színes Szilánkok Diákszínpad több mint egy éven át készült a darabbal, ami végül hatalmas sikert aratott.

Vorkopić Emma, szereplő: „Először a kisebbik Gina egy kicsit félénkebb és nem olyan nyitott. A barátai kiközösítik, és nem kedvelik. A felnőtt Gina már nyitottabb, és képes megoldani a saját problémáit, valamint megtalálja a helyét.”

Kerekes Zalán, szereplő: „Kötetlen volt az egész; az első pár próbát kimondottan élveztem, ugyanis akkor még ismerkedős, bemelegítős fázisban voltunk, és különböző játékokkal próbáltuk megismerni egymást. Ezt kifejezetten élveztem.”

Ladisity Nóra: „Mikor megtudtam, hogy ezt fogjuk feldolgozni, újraolvastam a regényt, és jobban megfigyeltem ezt a karaktert. Inkább a rendező szemszögére hagyatkoztam, és úgy formáltam meg a karaktert, ahogy ő elképzelte, legalábbis úgy próbáltam.”

A darab komoly érzelmi mélységeket hordoz, és jelentős szellemi felkészültséget igényel, ezért az első két hónapban a fiatal színészek különféle játékokban és gyakorlatokban vettek részt, mielőtt megkezdték volna a darab összeállítását - mondta Crnkovity Gabriella, a darab egyik rendezője.

„Nagyon nagy szükség volt arra, hogy lássuk, meddig mehetünk el, és mi az, amit tudunk feszegetni. Vannak nagyon jó gyakorlatok, amelyekben pontosan látszik, hogy ki milyen, és az is, hogy ki mit szeretne megmutatni. Ezeket próbáltuk hétről hétre mélyíteni, hogy kipróbálhassuk, milyen irányba menjünk el.”

A fiatalok komoly kihívással néztek szembe, hiszen olyan módon kellett megnyílniuk a színpadon, ahogyan korábban még soha - emelte ki Figura Terézia a Színes Szilánkok Diákszínpad vezetője.

„Ezek olyan 'minden lében kanál' fiatalok, tinédzserek, akikben azért van egy jó nagy adag prűdség is például, és zártság is, amikor olyan témákról kell beszélni, amik valóban mélyen érintik őket. Akkor úgy bezárkóznak. Ezeket az ajtókat meg kellett nyitni, hogy ők valóban őszinte érzelmekkel tudjanak létezni a színpadon.”

A befektetett idő és energia meghozta gyümölcsét, ennek eredményeként a közönség egy fantasztikus előadást láthatott, amelyet a végén vastapssal jutalmazott.