Botlatókövet kapott Rejtő Jenő
"Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt" - idézte fel Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere a botlatókő pénteki elhelyezésén.
Az ünnepségen Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára a külföldi állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet adta át Günter Demnignek.
Günter Demnig belső indíttatásból 1994 óta állít fel Európa szerte botlatóköveket. Ezek a 10-szer 10 centiméteres, a járdába süllyesztett bronztáblák elsősorban a nácizmus zsidó áldozatai előtt tisztelegnek, de az ellenállási mozgalmak tagjai, valamint roma, homoszexuális, keresztény ellenzéki és fogyatékkal élő áldozatokra is emlékeznek.
A kezdeményezés nyomán az elmúlt negyedszázadban civilek, helyi önkormányzatok és zsidó szervezetek közreműködésével több mint 74 ezer botlatókövet helyeztek el 26 európai országban. Magyarországon mintegy 50 településen több mint 500 botlatókő található; Günter Demnig vasárnap Pápán újabb tizenkilencet helyez el. A botlatóköveken az egyes áldozatok neve, valamint születési dátuma, halálozásának ideje és helye van feltüntetve. A bronztáblákat az elhunyt utolsó, még szabad akaratából választott lakhelye előtt helyezik el.
"Amikor hajdan elterveztem, hogy emléket akarok állítani a nácizmus áldozatainak, nem gondoltam bele, le lehet-e rakni egymillió követ. De egy kölni evangélikus pap azt mondta, kicsiben kell elkezdeni, így aztán lassan haladok előre. Most már nagyon sokan segítenek nekem, köszönet mindenkinek ezért" - fogalmazott a 71 éves német képzőművész.
