Csipkefa bimbója - Gyereknépzenei találkozó Bajsán

Népzenétől zengett a bajsai Testvériség-egység Általános iskola tornaterme. A gyerekek arra törekedtek, hogy átadják a népzene varázsát, a zene összekötő erejét.

Márton Attila és Hallgató Gyöngyvér, a bácskossuthfalvi Kalamajka néptánccsoport tagjai a néptánc iránti szeretetükről és elkötelezettségükről meséltek.

„A néptáncot nagyon szeretem, mert rengeteg régi, magyar táncot tanulunk. Az erdélyi táncokat különösen kedvelem, de a rábaközi is az egyik kedvencem. Szeretek szép viseletekbe öltözni, szerepelni, és a közösség is nagyon fontos számomra, ezért is táncolok.”

„Kiskorom óta táncolok, és teljesen az életem részévé vált. Már-már több mint hobbi szinten űzzük. A csoportom egy külön baráti társasággá alakult, nagyon összetartóak vagyunk, és már 11 éve működünk együtt.”

A találkozón többek között a bajsai Napsugár táncegyüttes is fellépett. Vezetőjük, Sörfőző Andor dél-alföldi táncokkal készítette fel a csoportot.

Sörfőző Andor, a bajsai Napsugár együttes tánckarvezetője: „Ma már a néptáncoktatás nem csupán pedagógiai célokat szolgál, hogy megtanítja a táncot, hanem ennél sokkal többről van szó. A néptánc túlmutat ezen, hiszen a nemzeti hovatartozást és öntudatot is bele kell nevelni a gyerekekbe. Szerintem a mai oktatási rendszerben a néptánc talán az egyetlen olyan kapocs, amely erősíti az itthon maradást és a hovatartozást.”

Óvodások és általános iskolások mutatták be tehetségüket. A találkozó legfőbb célja, hogy megszerettesse a magyar népi kultúrát a legkisebbekkel.

Kókity Erika, szervező: „Nem titkolt célunk a gyerekekkel megkedveltetni a népzenét. A csipkefa, avagy a vadrózsa, az a minden rózsák őse, és a népzene pedig minden zenének a gyökere. Éppen ezért ezt az üzenetet hozzuk, hogy ismerjük és szeressük meg ezt az ősi szép zenét, amit nagyon sok gyermek, ahogy észre vettem, még nem ismer.”

A diákok mentorai úgy vélik, hogy a néphagyományok iránti elkötelezettség erősebb szülőföldhöz való ragaszkodást eredményez.