Dúrmoló Tóthfaluban
Vörös Rebeka számára már nem ismeretlen hangszer a hegedű, de szerette volna tovább fejleszteni zenei ismereteit. A tanulás közben számtalan új ismeretségre is szert tett:
„- Tanultunk körülbelül nyolc dalt. Ezek között volt ugrós, friss csárdás, csárdás
- Melyik volt a kedvenced? Melyiket szeretted a legjobban?
- A Széles a Duna. Nekem az tetszett a legjobban. Az jó pörgős volt.”
A tóthfalusi téli népzenei tábort, vagyis a Dúrmolót a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, valamint a Hagyományok Háza Hálózat szervezte meg január 4-a és 8-a között, ahova 8 és 15 év közötti, népzenézni vágyó gyerekeket vártak a szervezők és az oktatók. Juhász Gyula, szervező: „Leginkább alföldi, illetve dél-alföldi dalokat, a mi vidékünkre jellemző, ismerős dalokat tanultak meg itt énekelni, citerázni és vonós hangszereken, ami azt jelenti, hogy hegedűn, brácsán és nagybőgőn. Ezen kívül az énekoktatáson mezőségi dalokat tanulhattak az énekes lányok. Ők már kicsit tapasztaltabb, haladók voltak.”
A népzenei táborban 47 gyerek vett részt. A tanulás mellett esténként táncházzal, közös énekestekkel és játékokkal szórakoztatták őket. A szervezők szándéka, hogy újraélesszék a téli népzenei tábort, valamint szeretnének hétvégi mesterkurzusokat is szervezni a haladó zenészek számára.
