Elkezdődött a vajdasági magyar mozgókép fesztivál
A nézők Szabadkán, a Lifka Sándor ART moziban nézhetik meg az alkotásokat, de vetítettek a helyi KURBLI filmklubban is. Szabadka mellett egyébként még Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is lehetőség van a vajdasági magyar filmek megtekintésére.
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából idén 5 napon keresztül vetítenek magyar filmeket Vajdaságban. A kínálatban főként dokumentumfilmek szerepelnek. A nézők a Lifka Sándor ART moziban és a KURBLI filmklubban is számos alkotást nézhetnek meg.
A fesztivál szerdán a Lifka Sándor ART moziban egy rövid megnyitóval kezdődött, amelyen felolvasták Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas rendező ez alkalomra írt levelét. Ezt követően Fejős Csilla Ludasi történetek, majd a Pannon RTV munkatársainak, Király Mirellának, A vízen jött és Horvát Inesznek, a Szalai Attila, karikaturista című alkotásait tekinthették meg a nézők.
Horvát Inesz, rendező: „Nagyon jó érzés számomra, hogy ezen a fesztiválon bemutatásra kerül a film, mert ez az alkotás nekem az első ilyen munkám és ezért nagyon nagy örömmel tölt el. A film Szalai Attiláról karikaturistáról szól, és valójában összefoglalja kicsit a vajdasági magyar kultúrát is, ugyanúgy mint az egész Vajdaságban.”
A program később a KURBLI filmklubban folytatódott, ahol a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén készült rövidfilmeket tekinthette meg a közönség. A vetítésen a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Színház- és audiovizuális művészet szakos tanulói is részt vettek, akik egy szakmai beszélgetésen is kifejthették véleményüket.
Rácz Anna: „Nagyon sokat segítettek a beszélgetések, ugyanis mélyebben bele tudtunk nézni abba, hogy a külső szem mit gondol róla. Mert ha az ember nagyon sokat dolgozik valamin, akkor nehéz utána megítélni, hogy az mennyire jó mások szemében. Nyilván mindenki picit elfogult magával. Viszont nagyon jó beszélgetni, és ez egy társadalmi élmény is egyszerre. Beszélgetünk, leülünk, barátkozunk.”
Lifka Sándor az európai kinematográfia egyik első úttörője volt. Munkásságával megalapozta az akkori Monarchia, majd az egyetemes magyar, később pedig a jugoszláv filmművészetet is. 1910-ben Szabadkán nyitotta meg első filmszínházát, ezért lett október 13-a a Vajdasági Magyar Mozgókép Napja. A rendezvény célja a megemlékezés és az aktuális évben készült alkotások bemutatása.
Nagy Karina, szervező: „Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk, hogy itt Vajdaságban mi történik. Vajdaság elég kicsi területileg, és elég kevés vajdasági magyar él itt. És ezen belül is az a szegmens, aki egyáltalán filmmel foglalkozik, az egy nagyon szűk réteg. Ezért bármi történik ezen a területen szerintem nagyon fontos, hogy azt kövessük. Mi a KURBLI filmklubbal, amikor van a Vajdasági Magyar Mozgókép Napja mindig nagyon adózunk ennek az eseménynek.”
Az érdeklődők Siflis Zoltán filmjét, A kapus halálát is megnézhették. A rendező szerint az esemény abból a szempontból is jó, hogy az emberek ezáltal őrzik Lifka Sándor hagyatékát, emellett megerősíthetik az alkotókat és visszajelzést adhatnak nekik arról, hogy miként értékelik azt a világot, amit ők a mai korról és közösségről a filmművészet nyelvén készítenek.
„Mikor jó egy film? Akkor, ha a filmnek van üzenete, ha olyan kérdéseket dolgoz fel, ami érinti az adott közösséget. Tudniillik a közönség, főleg ha dokumentumfilmekről van szó, akkor nem csak szórakozni szeretne, hanem elgondolkodni és várja, hogy mely alkotások azok, amelyek ezt a valóságot, ezt a közeget, ezt a létállapotot visszatükrözik. Az idei programban is több olyan film van amely vagy művelődéstörténet szempontjából fontos, vagy ha úgy vesszük, íme most, hogy itt vagyok a KURBLI klubban, itt a vajdasági középiskolások a kis vidéket bemutatták.”
Siflis Zoltán szerint egy ilyen rendezvénysorozat arra is jó, hogy lássuk, milyen szellemi, kreatív potenciállal rendelkezik az alkotó utánpótlás.
