A gyapjú varázslatos világa
A műhelyfoglalkozást igen nagy érdeklődés övezte, melynek során egy tulipánt készítettek azok, akik most ismerkedtek meg a nemezelés világával. Sokan érdeklődtek az ősi mesterség iránt, hiszen a nemeztárgyak elkészítése nagyon egyszerű.
Párdity Lídia: „Érdekel , mert érdekes, és mert ez egy régi szokás. Nagyon szép dolgokat lehet belőle készíteni. Csináltunk már kabátot, táskákat, és más szép dolgokat is.”
A nemezelés hagyománya több ezer évre nyúlik vissza. Ehhez a technikához nem kell más, mint birkagyapjú, víz, szappan és kitartás. Az egyes tárgyak elkészítése ugyanis több órát is igénybe vehet. A foglalkozás vezetője Békésapáti Tatomirov Zsófia, szabadkai nemezkészítő volt, aki már gyermekkorától fogva nagy rajongója a népművészetnek, ezen belül pedig a nemezelésnek.
„ Van itt többfajta gyapjú is, amivel most már Vajdaságban is dolgozunk, és valahogy a világ körforgásába is bekerültünk. Nagyon sokáig csak félmerinó gyapjúval dolgoztunk, ami egy kicsit érdesebb gyapjú, így azokból nagyobb tárgyakat lehet készíteni, mint például szőnyegeket. A merinóból viszont apróbb, finomabb tárgyakat lehet készíteni, ilyenek a kalapok, a szép kendők, ékszerek. Most már sokoldalúbb a nemezelés itt Vajdaságban, mert több továbbképzésünk is volt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is sokat tesz, és a Hagyományok Háza is támogatja a népművészeket.”
A műhelyfoglalkozás a Sokszínű együttműködés elnevezésű, határon átnyúló program keretében valósult meg.
