A hagyományos vajdasági lakodalmak hangulatát idézi a Durmoló tábor
Nagyban folyik a gyakorlás, a fiatalok népdalokat tanulnak énekelni, vagy előadni hegedűn, nagybőgőn, brácsán, citerán, tamburán és furulyán. Többségük már járt ilyen, vagy ehhez hasonló táborban. Azt mondják, szeretnek ide járni.
Kismiska Miklós, Topolya: „Ebben a Durmoló táborban először vagyok, de voltam már a Tóth népzenei táborban a nyáron. Azért vonz, mert szeretem a népzenét, és érdekel, sok itt a barát.”
A temerini Vortity Anasztászia második alkalommal vesz részt a táborban. Hegedűn játszik.
„Annyira tetszett tavaly, és azért is, mert itt sok barátot szereztem máskor is, és annyira szép zenéket tanultam.”
Reggel és délután is három-három órát gyakorolnak a kis zenészek. A Durmoló tábor témája idén a régi, hagyományos vajdasági lakodalmak köré épül. Az ilyen jellegű énekek annak idején inkább szomorúak voltak, mintsem vidámak, hiszen régen nem azzal a személlyel kötöttek házasságot, akit szerettek, hanem azzal, akit a család kiválasztott.
Szabó Annamária, népzeneelméleti tanár, népdalénekes: „Itt most már az esküvőre menethez kapcsolódó dallamokat énekeljük, ahol a lányok elsiratják az összes addigi szeretőjüket, és minden bánatukat beleéneklik ezekbe a dalokba.”
A tábort idén hatodik alkalommal szervezték meg, amelyre egész Vajdaság területéről érkeztek fiatalok. Csak népzeneoktatás folyik öt napon át sokféle hangszeren, célja pedig, hogy a fiatalok együtt, csapatként dolgozzanak és tanuljanak. A táborban vajdasági népdalokat dolgoznak fel, felhasználva Bodor Anikó könyvének válogatását.
Juhász Gyula, szervező: „Nagyon jól halad, azt kell, hogy mondjam, már így egy nap után, vagyis egy oktatás után. Sok dalt sikerült átvenni. Azért is, mert ezeket jól ismerjük, vagy szerintem közel állnak a gyerekekhez, szerelem, fiatalság, párosítók, tehát mindenféle élethelyzeteket mondanak el ezek a dalok.”
A táborban tanultakat a fiatalok és oktatójuk vasárnap délután 4 órakor mutatják be Tóthfaluban egy gálaműsor keretében.
