A három Kárpát-medencei Torda találkozója
Ünnepi szentmisével, a kopjafa megkoszorúzásával és a tordai sütemények bemutatásával kezdődött a Három Torda találkozója, ami egyben az idei Tordai Művelődési Napok zárórendezvénye.
A találkozót Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke nyitotta meg.
„A regionális kapcsolatok fejlesztése mindig is nagyon fontos volt, és itt valójában nemcsak regionális közreműködésről van szó, hanem a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítéséről is, és ezért szerintem ez számunkra még fontosabb, és a tartományi titkárság a továbbiakban is támogatni fogja az ilyen rendezvényeket. Azt gondolom, hogy fontos, elsősorban az itteni, tordai közösség számára.”
A három Kárpát-medencei Torda közötti kapcsolat húszéves. Ennek a kezdeményezője 2003-ban Torontáltorda volt. A települések képviselőinek a találkozói azóta is folyamatosak.
Dobai János, elnök, Torontáltorda HK: „Nemcsak a küldöttségek, a helyi közösségek, az önkormányzatok képviselői találkoznak, a civil szervezetek között létrejött egy nagyon szoros kapcsolat, iskolák, egyéb egyesületek között, de ugyanakkor el lehet azt is mondani, hogy nagyon sok családi, baráti kapcsolat alakult ki az elmúlt húsz év során.”
Az erdélyi Aranyostordának 47 ezer lakosa van, és az ott élők mintegy nyolc százaléka magyar. Az idén a vidék magyarságát összefogó Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjaival jöttek a találkozóra.
Nagyosi-Szabó Csilla, elnök, Testvérvárosi Egyesület, Aranyostorda: „Tartjuk a kapcsolatot. Most indulás előtt is már azok a táncosok, azok a néptáncosok, akikkel tavaly jöttünk, már érdeklődtek, hogy jöhetnének-e ők az idén is. Tehát, mindenki tudja, hogy létező ez a kapcsolat, és akik egyszer már járt Torontáltordán, az biztos, hogy készül újból, és alig várja a lehetőséget, hogy ide jöjjön.”
Bihartorda, Hajdu-Bihar megyei ezerfős kis település, ahova az utóbbi években egyre több fiatal család költözik.
Papp Edina, Bihartorda, Magyarország: „Most, hogy eljöttem, hogy volt rá lehetőségem, most érzem azt, hogy valóban olyan szoros kötelékek kötik az embereket össze, ami tényleg hihetetlen számomra. Úgyhogy örülök és köszönöm, hogy itt lehetek, és látom az itteni emberek mentalitását és ezt a vendégszeretetet, amit kapunk - ez tényleg példaértékű.”
A zsúfoltságig megtelt tordai színházterem is bizonyította, hogy a helybeliek számára is fontosak az ilyen rendezvények.
Sötét Verona, Torda: „Ez nagyon hiányzik a falunak. Otthon vagyunk, nem mehetünk sehova. Az öregek maguk maradtak, a fiatalok elmentek.”
A művelődési műsorban bemutatott táncok, dalok, szavalatok a magyar szabadságharc és forradalom hangulatát idézték. Egyben megmutatták, hogy a mindhárom Kárpát-medencei településen élő magyarság őrzi múltját és ápolja hagyományait.






